A munkaerőhiány miatt, főleg a termelő szektorban, szükség van külföldi munkaerőre

Magyarországon jelenleg szinte teljes körű a foglalkoztatás, hiszen mindössze 3,5%-os a munkanélküli ráta, ami azt jelenti, hazánkban 4,7 millió ember helyezkedett el jelenleg a munkaerőpiacon. Azonban ma mintegy 2,1 millió fő keres Magyarországon állást – beleértve az aktív munkakeresőket és azokat is, akik egy jó ajánlat esetén hajlandóak lennének jelenlegi munkahelyükről váltani. A járványhelyzet kezdeti időszaka után gyökeresen megváltozott a hazai munkaerőpiac. Míg két évvel ezelőtt rekordszintet ért el a munkavállalói elköteleződés – kétségkívül a biztonság iránti megnövekedett igény eredményeként –, 2022 első negyedévére ez drasztikusan lecsökkent.

„Egyre hangosabbak a munkavállalók elvárásaik és igényeik megfogalmazása tekintetében. A jelenlegi környezetben pedig elengedhetetlen, hogy a vállalatok alkalmazkodni tudjanak ehhez, hiszen olyan mértékű munkaerőhiányos állapot jellemzi a magyar gazdaság bizonyos területeit, amiben óriási a verseny a munkavállalókért” – hívta fel a figyelmet Köcse Bálint, a Kincentric Hungary ügyvezetője a HR Fest-en.

A munkaerőhiány megoldása a külföldiek foglalkoztatása lehet

A rendezvény egyik központi kerekasztal-beszélgetésének témája az volt, hogy vajon megoldást jelenthet-e a jelenlegi munkaerőhiányos állapotra a külföldi munkavállalók foglalkoztatása. Kalmár Ákos, a Continental Hungaria Kft. országos HR igazgatója aláhúzta, hogy a vállalat által jelenleg alkalmazott 8 000 munkavállaló közül 240 fő Ukrajnából, míg 60 fő a Fülöp-szigetekről érkezett. A szakember szerint égető szükség van a külföldi munkavállalókra, hiszen csak velük együtt lehet teljesíteni a vevői megrendeléseket, a cég eredményességét – így tehát a külföldiek alkalmazása a magyar munkahelyek megvédéséhez, megtartásához járul hozzá.

Dr. Ruppert Márton, a szintén autóiparban érdekelt SK On Hungary Kft. HR managere arról számolt be, hogy a vállalatnál szintén alkalmaznak külföldieket – jelenleg nagyjából 50 fő ukrán munkavállalót –, számukat pedig további 100 fővel tervezik bővíteni a közeljövőben. A szakember hozzátette, hogy a magyar munkavállalók hozzáállása inkább pozitív a külföldi kollégák irányában, hiszen a saját bőrükön tapasztalják, hogy érezhetően kevesebb terhelés és túlóraigény hárul rájuk a külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatásának köszönhetően.

Szintén a kerekasztal-beszélgetés keretében Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a jó munkaerő bevonzásához és megtartásához kiemelten fontos a munkáltatói márka erőssége, az, hogy az adott cég mennyire számít „szexinek”.  A cégvezető szerint a termelő szektor munkaköreibe valószínűleg jobban illenek a külföldi munkavállalók, hiszen jelenlétük ott megszokottabb már, mint például a kiskereskedelemben. Az ügyvezető továbbá arról is beszélt, hogy véleménye szerint attól nem kell tartani, hogy a külföldiek a magyarok elől vennék el a munkahelyeket, hiszen azokban a pozíciókban alkalmaznak külföldieket, amelyekre magyar munkavállalókat már nem találnak a cégek.

„A hazai munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése a munkaerőhiány, ami már minden szektorban és szinten jelen van, ráadásul egyes szegmenseket súlyosan érint. A mostani kerekasztal-beszélgetésből is az rajzolódik ki, amit mi szolgáltatóként is látunk, hogy ma hazánkban a termelőszektor némileg hátrányban van más területekhez képest a munkaerő bevonzása terén, így a külföldi munkaerő alkalmazása ezeknél a vállatoknál kerülhet elsősorban terítékre. Azonban a jelenlévő szakemberekkel közösen azt a következtetést is levontuk, hogy ha egy cégnek erőforrásigénye van, akkor minden megoldásra, így a külföldiek alkalmazására is nyitottnak kell lennie” – foglalta össze a beszélgetésen elhangzottakat Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.

Közel megtriplázódott az álláshirdetések száma 2020-hoz képest

Azt, hogy mekkorát fordult a munkaerőpiac a pandémia kezdeti időszakához képest, az is jól példázza, hogy a legnagyobb hazai álláskereső portál, a Profession.hu saját adatai szerint idén májusban 26 000 álláshirdetés szerepelt a rendszerükben, a két évvel ezelőtti körülbelül 10 000-hez képest.

„Ez a szám rekordmagas, és jól jelzi, hogy mekkora a cégek munkaerőigénye, ezek a számok ugyanis azt jelentik az álláskeresők számára, hogy közel kétszer annyi nyitott pozíció közül válogathatnak, míg a munkaadók számára pedig nagyjából feleannyi jelentkező érhető el” – fogalmazott Kovács András Marcio, a Profession.hu Kft. Key Account csapatvezetője.

A kapcsolódó beszélgetés során Horváth Ágnes, a WHC Csoport üzletágvezetője elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben megnőttek a munkavállalók elvárásai: a home office lehetőség, valamint az egészségügyi és egyéb életminőséget javító szolgáltatások mára szinte már alapkövetelménnyé váltak egy munkáltatóval szemben. A munkavállalókért folytatott megnövekedett versenyben pedig azok a cégek tudnak sikeresek lenni, amelyek képesek a változó igényekhez alkalmazkodni és rendhagyó (out-of-the-box) megoldásokat alkalmazni.

A megváltozott igények mellett további kihívásokat jelent az állandóan változó környezet és a piac, melynek témáját szintén kerekasztal-beszélgetés dolgozta fel, ahol elhangzott, hogy a hatékony és gördülékeny munkavégzéshez elengedhetetlen az eredményes párbeszéd. „A pandémiás helyzet felgyorsította az online munkavégzés és kommunikáció elterjedését, melynek kétségtelenül megvannak az előnyei és a helye, azonban a személyes jelenlét nyújtotta kapcsolódást, a direkt kontaktust nem tudja minden esetben helyettesíteni. Úgy látom, az irodába való visszatérésben van a jövő, így saját véleményem és céges tapasztalataink alapján is azt tanácsolom a vállalatoknak, hogy térjenek vissza az irodába, legyenek együtt, és építsenek közösséget” – összegezte meglátásait Berta Péter, a WHC Csoport ügyvezetője.