A munkahelyi nyomás nyertesei és vesztesei – kiderült, hogyan élik meg gyermekeink a munkánkat
A munka és a magánélet egyensúlya nem csupán egyetlen világnapra korlátozódó téma, hanem a vállalatok egész éves felelőssége. A WHC Csoport egyedi vizsgálatot végzett, amelyben nem felnőtt munkavállalókat, hanem 10-12 éves gyermekeket kérdeztek szüleik munkájának családi életre gyakorolt hatásairól. Az interjúk olyan kérdéseket tártak fel, mint az együtt töltött idő minősége, a szülők stressz-szintje és a gyerekek elképzelései az ideális munkahelyről.
A gyermekinterjúk eredményei egyértelműen rámutatnak a jelenlegi munkahelyi gyakorlatok kritikus pontjaira. A home office lehetősége sok esetben nem kényelmi funkció, hanem a családi együttlét alapfeltétele. A szülők mentális túlterheltsége a közös élmények és családi tradíciók erodálódásához vezet, ami a munkavállalói kiégés korai előjele lehet. A gyermekek meglátásait szakmaira fordítva, a megoldást a nagyobb rugalmasság, a terhelés csökkentése és a határok meghúzását támogató vállalati kultúra jelentené.
„A munkavállalói élmény lényege nem csupán az, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyen, hanem az is, milyen állapotban térünk haza onnan. Ha fáradtan, kimerülten érkezünk, az a családi életben is nyomot hagy. A lelki egészség megőrzése ezért közös érdek: a dolgozóké, a családoké és a munkaadóké egyaránt” – hangsúlyozta Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője.
A megkérdezett gyerekek válaszait Margitics Ákos, a WHC Family üzletágvezetője értékelte HR-stratégiai szempontból. Kiemelte, hogy a gyermekek visszajelzései konkrét cselekvési tervet vázolnak fel a vállalatok számára, amelynek fókuszában a fenntartható munkaterhelés, az empatikus vezetés, a tényleges rugalmasság és a regeneráció biztosítása áll. A szakértő szerint a paradigmaváltás elkerülhetetlen: „a jelenléti kultúra helyett a teljesítményalapú értékelésre kell helyezni a hangsúlyt. Ez a szemlélet nemcsak a munkavállalói jóllétet növeli, hanem olyan rétegek, például a kisgyermekes anyák számára is megnyitja a munkaerőpiacot, akik másképp nem tudnának elhelyezkedni. A WHC célja olyan vállalati juttatási és működési modellek kialakítása, amelyek a munkavállalót és annak családi hátterét egyaránt figyelembe veszik.”
A rendhagyó elemzés eredményeinek bemutatására a WHC a jubileumi 10. HR Festen szervezett kerekasztal-beszélgetést, így a teljes szakma megismerhette a tanulságokat. A beszélgetés különlegessége az volt, hogy meglepetésvendégként négy, a kutatásban részt vevő kisgyerek is csatlakozott a pódiumon. Ennek köszönhetően a legnagyobb vállalati vezetők és HR szakemberek teltházas közönség előtt, élőben hallhatták a gyerekek őszinte és szűretlen véleményét szüleik munkájáról és a munka-magánélet egyensúlyáról.
A WHC üzenete egyértelmű: a lelki egészség megőrzése nemcsak egyéni felelősség, hanem munkahelyi feladat is. Azok a munkáltatók, akik figyelembe veszik dolgozóik családi és emberi szempontjait, nemcsak lojálisabb, hanem kiegyensúlyozottabb és teljesítményképesebb csapatot tudnak építeni. A rugalmas munkarend, a részmunkaidő és a hibrid lehetőségek elterjedése nemcsak a munkaerőpiac aktuális igényeire adnak választ, hanem kulcsszerepet játszanak a mentális jóllét megőrzésében és a kiégés elkerülésében egyaránt. A WHC célja, hogy a munka világát emberközpontúbbá tegye, és elősegítse, hogy a lelki egészség és a munka–magánélet egyensúlya ne csak a világnap üzenete legyen, hanem a mindennapi vállalati működés alapja.
