A munkakörök megfelelő elkülönítésével javítható a munkavállalói jóllét
A wellbeing a dolgozók fizikai, mentális és szociális igényeinek teljesítésére való törekvést jelenti, annak érdekében, hogy minél jobban érezzék magukat a munkahelyen, ennek előnyei közé tartozhat a cég szempontjából a javuló egyéni teljesítmények és az alacsonyabb fluktuáció. A fizetés mértéke ennek csak egy apró szelete, rengeteg más tényező szintén hatással van a munkahelyi jóllétre, amelyek együttesen hatnak a munkavállalóra.
“Munkáltatóként az alkalmazottamnak nemcsak a szellemi kapacitását és napi nyolc óráját vásárolom meg, hanem az egész embert kell figyelnem és tisztelnem, ennek pedig része a test és a psziché is. A munkavállalói wellbeing minél teljesebb megvalósulásáért a cégen belül mindenki felelős, persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy a felsővezetés és középvezetés tehet érte kiemelten. Mielőtt egy cég belevág a kínált munkavállalói élményének tudatos fejlesztésébe, fontos, hogy amit mutatni kíván magáról, az része is legyen a vállalati kultúrájának. Ebben az esetben a siker pedig nem egy pont, amit el kell érnie egy szervezetnek, sokkal inkább egy folyamatosan változó törekvés, amelynek célja a szervezetben aktuálisan dolgozók jóllétének fenntartása” – fogalmazott Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
A testi egészség és a rá ható tényezők
A wellbeing mentális tényezői közé tartoznak a kognitív, szellemi és érzelmi jóllét, a megfelelő szociális kapcsolatok, valamint a munkakörnyezettel - például az iroda elrendezésével kapcsolatos igények. Ezeken felül vannak fiziológiai feltételei is: a komforttal és a kényelemmel kapcsolatos igények.
A testi épség nagyban befolyásolja a munkavállaló mentális egészségét is. A munkakörnyezet kialakításánál fontos ügyelnünk egyrészről arra, hogy a munkavállaló egyedi igényei szerint tudja beállítani az irodai munkaeszközeit, másrészről pedig az iroda megfelelő elrendezése, ugyanis mindkét tényező jelentős hatást gyakorol a munkavállalóra. A munkakörnyezet berendezésekor, akár már a kezdeteknél érdemes szakértőt – például környezetpszichológust – bevonni, aki javaslatokat tesz annak érdekében, hogy a tér egyes elemei minél inkább támogassák a munkavállalók komfortérzetét és csökkentsék a stresszt.
Visszajelzési rendszer
A munkavállalók elégedettségét már jelentősen növelni tudja az, ha érzik, hogy munkaadójuk meghallgatja őket és ad a véleményükre. Lényeges viszont, hogy ez ne csak gesztusok szintjén mutatkozzon meg, hanem irányuljon valódi figyelem ezekre és kövesse következetes reakció, pozitív változás. Ha korábban ez nem volt része a szervezet működésnek, szükséges ehhez nyitottság a vezetők és dolgozók részéről egyaránt és edukáció. Ebben az esetben pedig – mivel a munkavállalók gyakran bizalmatlanok a visszajelzéseket illetően – érdemes létrehozni egy olyan csatornát, ahol biztonságban el tudják elmondani a gondolataikat, amiket aztán bizalmasan kezelnek az anonimitás biztosítása mellett. Ugyanezt a lehetőséget fontos biztosítani a vezetők számára is, így létrejöhet a közvetett kommunikáció mentén egy kölcsönös visszajelzési rendszer.
Differenciált munkakörök
Tévhit, hogy muszáj mindenkinek megtanulnia minden esetben azokat a dolgokat is, amik adott esetben nem tartoznak az erősségei közé, sokszor ez a munkakörök újragondolásával könnyedén kikerülhetőek, így mindenki sokkal inkább a kompetenciáinak megfelelő munkát végezhet. Rengeteg toborzási szövegben olvasható például, hogy jó kommunikációs készségekkel kell rendelkeznie az illetőnek vagy hogy csapatban jól kell tudnia dolgozni, viszont nem ez a realitás. Nem kell minden dolgozónak jó kommunikációs skillekkel rendelkeznie és nem kell minden esetben csapatban sem dolgozni. A szükséges készségek megállapítása a HR szakemberek felelőssége, ahogyan az is, hogy kiszűrjék, hogy melyek nem kellenek a munkakör betöltéséhez. Miután bekerült a munkavállaló a szervezetbe, az első néhány hétben fokozott odafigyelést igényel, ez nagyban meghatározhatja a továbbiakban az integráció sikerességét is: fontos, hogy tudjon kérdezni bizalommal, megismerje a cégkultúrát, a kollégákat, a munkakörét és egyáltalán a munkavégzés terét – ennek sikere pedig nagyban függ a kezdeti támogatástól.
„Ajánlott rugalmasabban kezelni a szintlépéseket: jó, ha nem csak úgy lehet feljebb lépni egy adott vállalatnál, hogy vezetővé válik az illető. Vannak olyan munkavállalók, akik szeretnének lépkedni a ranglétrán, de nem szeretnének vezetők lenni és emiatt valószínűleg nem is lesznek jók ezen a területen. Erre az igényre érdemes tudatosan reagálni, tudjanak ezek a munkavállalók is szenior vagy akár tanácsadói pozíció felé lépni, ne erőltessük bele őket egy olyan szerepbe, amire egyáltalán nem nyitottak. Ez számos szervezetnél komoly probléma” – tette hozzá Tilesch Anna, az ingatlan.com Mood Manager munkatársa.
Mérés és bizalom
A hasonló projekteknél fontos látniuk a munkáltatóknak, hogy munkavállalói jóllét tekintetében mennyire hatékony az alkalmazott stratégiájuk, így érdemes időről-időre megkérdezni erről a dolgozókat. Ahhoz viszont, hogy a mérés hűen tükrözze a valódi hatást, a munkavállalóknak tudniuk kell, hogy bizalmasan kezelik a véleményüket – gyakran előfordul, hogy komoly szervezeti problémák mellett is pozitív visszajelzést adnak a munkavállalók, mert bizalmatlanok. Ajánlott olyan csatornákat kialakítani ennek megoldására, ahol a kollégák is meggyőződhetnek arról, hogy névtelen a rendszer és konstruktívan állnak a visszajelzéseikhez.
