A nyugdíj korhatár emelés hatása Magyarországon - durva változás!

Mégis, aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon a nyugdíj előtt állók körében a legmagasabb az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázata a Eurostat adatai alapján.

Mindebben szerepet játszhat a gazdasági környezet megváltozása, a jövedelmi bizonytalanság, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár kitolódása is, mely a korábbi, 2011. évi népszámlálás óta 62-ről 65 évre emelkedett. 

A 2022. évi népszámlálási adatok szerint a magyar foglalkoztatottak száma közel 776 ezer fővel emelkedett, miközben a népesség több mint 330 ezer fővel csökkent a korábbi cenzus adataihoz képest.

Az eltelt évtizedben nem csak demográfiai változások történtek, a munkavállalóknak hosszabb ideig kell dolgozniuk, mielőtt jogosultak lesznek az öregségi nyugdíjra. Az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem pedig a 65 év felettieket mind-mind arra sarkallhatja, hogy maradjanak még a munkaerőpiacon.

A nyugdíjkorhatár-emelés hatása a KSH 2022-es adatsorában szembetűnő, a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott, míg ez az arány 2011-ben – figyelembevéve, hogy a korcsoport tagjainak száma alacsonyabb – 12,6 százalék volt.

Az alábbi videóban a nyugdíj korhatár 2024 rövid, szakszerű magyarázata:

A 70 éves és idősebb munkavállalóknál is hasonló tendencia mutatkozott meg; emelkedett a foglalkoztatottak aránya az előző cenzus időszakához képest. „A nyugdíjaskorúak munkavállalói hajlandósága összefüggésben állhat azzal, hogy az elbírált nyugdíj összege nem minden esetben elegendő a kiadások fedezésére.

Sokan nem tudnak vagy nem szeretnének családjukra támaszkodni és nem rendelkeznek elegendő megtakarítással, ezért kénytelenek folytatni a munkát. Tapasztalataink szerint mind a munkavállalók, mind a munkáltatók hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az idő előrehaladtával kulcsfontosságúvá válik a pénzügyi tervezés.

Ezért már egészen fiatalon tenni kellene azért, hogy méltósággal és biztonsággal éljék meg az időskort, ezzel is csökkentve az anyagi nehézségek kockázatát az idősebb korban” – mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

Forrás: KSH

A KSH adatai szerint a 30 és 59 évesek között sokkal egyenlőbb és magasabb a foglalkoztatottak száma, átlagosan 83,2 százalék, a 2011. évi népszámlálás adataival összevetve. 

Az elszegényedés kockázata és a kirekesztés azonban a foglalkoztatottakat is érintheti a Eurostat statisztikái alapján, tavaly Magyarországon kifejezetten magas (13,3 százalék) volt a fenyegetettség aránya az 50-64 évesek között az azt megelőző évhez képest (11,7 százalék). Míg ezen értékek a 18-24 éves és 25-49 éves aktív munkavállalók körében 7 és 9,6 százalék volt.

A teljes lakossághoz viszonyítva a felsorolt korcsoportoknál nagyobb az eltérés, a fiatalabbak körében alacsonyabb, míg 50-64 év között és afelett már 18-22,5 százalék volt a kitettség.