A nyugdíjas papírjaidat jól eltetted? Bírság jöhet, ha hiányzik valamelyik
2024-től bővültek a megőrzendő irattípusok
A nyugdíjra való jogosultság és annak összege a szolgálati idő hosszától, valamint a nyugdíjszámításhoz figyelembe vett kereset vagy jövedelem nagyságától függ. Ezek az adatok a foglalkoztatási időszakban keletkeznek.
Az 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály (röviden: Tny.) 99/A. §-ában előírja, hogy a foglalkoztatónak meg kell őriznie azokat a munkaügyi iratokat, amelyek a biztosított vagy volt biztosított személy biztosítási jogviszonyára (például munkaviszonyára), szolgálati idejére, illetve a nyugdíj megállapításához szükséges keresetére, jövedelmére vonatkoznak.
2024 január 1-jétől a Tny. 99/A. §-ának módosítása alapján az őrzendő iratok köre kiegészült a foglalkoztatási igazolásokkal is.
A rendelkezés szerint az iratmegőrzési kötelezettség azokra a munkaügyi dokumentumokra és foglalkoztatási igazolásokra vonatkozik, amelyek 2024. december 31-ig keletkeztek.
A megőrzési időtartam továbbra is változatlan
A foglalkoztatónak az említett dokumentumokat a biztosított vagy volt biztosított személy öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését követő öt évig meg kell őriznie.
Emlékeztetőül: a Tny. 18. § alapján a nyugdíjkorhatár a születési év alapján kerül meghatározásra, az 1957-ben vagy azt követően születettek esetében ez az életkor 65 év.
Bejelentési kötelezettség megszűnő foglalkoztató esetén
Ha egy foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, köteles bejelenteni a fent említett munkaügyi iratok őrzésének helyét az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé, annak székhelye vagy telephelye szerinti illetékességgel.
Bírság szabható ki mulasztás esetén
A Tny. 91. §-a alapján, ha valaki nem teljesíti, nem megfelelően vagy késedelmesen teljesíti a nyugdíjbiztosítással kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetve egyéb kötelezettségeit, mulasztási bírság kiszabására kerül sor.
A bírság pontos összege a jogsértés körülményeinek figyelembevételével kerül megállapításra, a törvényben rögzített összeghatárokon belül. A szankció kiszabásánál figyelembe veszik a mulasztás súlyát, előfordulásának gyakoriságát és a mulasztó magatartását.
A mulasztási bírság mértéke
A Tny. 91. § alapján a bírság összege minimum 50.000 forint, maximum 500.000 forint lehet, ismételt jogsértés esetén, egy éven belül, akár 1.000.000 forintig is terjedhet.
A bírságot az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni, és annak adatait nem jegyzik be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
Ez azért van így, mert a mulasztási bírságot nem aktuális, hanem korábban elmulasztott kötelezettségek miatt szabják ki, így nem indokolt, hogy a foglalkoztató tevékenysége alapján kiszabott egyéb szankciók során súlyosbító tényezőként szerepeljen.
