A rendeletet aláírták! 65-88 éves nyugdíjasok készüljetek!

Jogszabályi háttér: A nyugdíjszámítás alapját az 1997. évi LXXXI. törvény határozza meg.
Az öregségi nyugdíj mértéke két fő tényezőtől függ: a valorizációs szorzótól és a degressziós sávhatártól. 2025-ben kizárólag a valorizáció módosul, ami az újonnan megállapított nyugdíjak összegének növekedését eredményezi.
A nyugdíjalap kiszámításánál az 1988. január 1-je és a nyugdíjazás időpontja közötti jövedelmeket kell figyelembe venni. Amennyiben az érintett személy ezen időszak legalább felére nem tud igazolt keresetet bemutatni, a hiányzó éveket korábbi vagy minimálbér alapján számított jövedelemmel pótolják.
A számítás lépései
1. Nettósítás
A nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket először a korabeli járulékok, majd az akkori személyi jövedelemadó levonásával nettósítják.
2. Valorizáció (szintre hozás):
A korábbi évek kereseteit a 2024-es átlagbérekhez igazítják a valorizációs szorzószámok segítségével. A 2025-ben érvényes szorzókat a 59/2025. (III.31.) kormányrendelet tartalmazza. A nyugdíjigénylés benyújtásakor először előleget állapítanak meg, a végleges nyugdíjösszeget pedig a szorzók kihirdetését követő 15 napon belül határozzák meg.
3. Degresszió (sávozás):
A 372 000 forintot meghaladó havi átlagkereseteket sávosan veszik figyelembe:
- 372 001–421 000 Ft között: 90%-ban
- 421 001 Ft felett: 80%-ban
Ez a szabály 2025-ben változatlanul érvényben marad.
A szolgálati idő hatása
A nyugdíj másik kulcsfontosságú tényezője a szolgálati idő hossza. Például:
- 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53%-a jár nyugdíjként.
- 40 év szolgálati időnél ez az arány 80%.