A rendszeres megtakarítók átlagosan 80 ezer forintot tesznek félre

A befektetett tőke biztonsága továbbra is vezető szempont a válaszadók között, noha az utóbbi évek inflációs környezetében ezzel együtt felértékelődött a hozam fontossága is. A befektetések kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű, tanácsok esetében pedig elsősorban a banki szakértőkre hallgatnak a megtakarítók. A megtakarítással rendelkezők aktívan érdeklődnek a pénzügyek iránt, havonta akár többször is tájékozódnak, informálódnak a befektetési lehetőségekről.

Az MBH Bank 2022. után idén újra reprezentatív kutatást végzett a magyar lakosság körében, amely arra kereste a választ, hogy milyen formában tartják a megtakarításaikat, félretett pénzüket az emberek, és mi az, ami fontos számukra egy-egy pénzügyi befektetés, megtakarítási termék esetén. A felmérés kitért arra is, hogy milyen gyakran tesznek félre a magyarok, hogy hogyan kezelik befektetéseiket, emellett azt a kérdéskört is körüljárta, hogy milyen befektetési szolgáltatókban bíznak meg, illetve, hogy milyen gyakran tájékozódnak a befektetéseiket illetően.

„Hazánk egyik vezető hitelintézeteként elengedhetetlennek tartjuk, hogy folyamatosan nyomon kövessük a lakosság megtakarítási, befektetési szokásait. Az idei eredmények bizonyos paraméterekben elmozdulást mutatnak a korábbi felméréshez képest, jól látszik például, hogy a befektetéseiket egyre szorosabban követik nyomon a válaszadók, ami erősödő tudatosságot tükröz” – mondta Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese.

A felmérésből kiderült, hogy a megtakarítással rendelkező magyar lakosság 48%-a alkalmanként tesz félre, a rendszeresen megtakarítók pedig általában havonta és átlagosan körülbelül nyolcvanezer forinttal tudják növelni megtakarításukat. Továbbá az egyes jövedelmi csoportok között, a rendszeres megtakarítások összegének tekintetében jelentős különbségek nem figyelhetők meg: legtöbben 100 ezer forintot, vagy annál kevesebb összeget tesznek félre rendszeresen. A legnagyobb összegű átlagos megtakarítással a 35-44 éves korcsoportba tartozó válaszadók rendelkeznek, ezt követi a 25-34 éves korosztály. Ez azt mutatja, hogy az utóbbi korcsoport is egyre tudatosabban kezeli pénzügyeit, fontosnak tartják, hogy rendelkezzenek megtakarítással.

A megtakarítók 37%-a a fizetés megérkezését követően azonnal félreteszi az elkülöníteni szándékozott összeget, a havonta megtakarítóknak pedig 65%-a tesz így. A válaszadók 33%-a akkor fekteti be a megtakarított összeget, amikor a havi jövedelemből összegyűlik akkora összeg, amit már érdemesnek tart a befektetésre. A megtakarítási formákat illetően az látszik, hogy a 800 ezer forint alatti havi jövedelemmel rendelkezők jelentős része, 42%-a még mindig lekötés nélkül, folyószámlán tartja a megtakarítását, ugyanakkor a készpénz (33%) sem vesztett népszerűségéből, és az állampapír (24%) is tartja dobogós helyét. Erősödik a lakosság érdeklődése a kriptovaluták és NFT-k iránt, a válaszadók 10%-a jelölte meg ezeket jelenlegi megtakarítási eszközeként.

Arra a kérdésre, hogy milyen befektetési formát választana, ha most kellene befektetnie egymillió forintot, a kitöltők jelentős része – csakúgy, mint a bank által 2022-ben elvégzett felmérés során – ismét az állampapírt jelölte meg. Ugyancsak népszerű az állampapír a 800 ezer forint felett keresők körében is: mind a meglévő, mind pedig a vágyott megtakarítások között ez az eszköz szerepel az első helyen.

A befektetések kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű. A lakosság elsősorban a banki szakértők tanácsaira támaszkodik, az elmúlt két évben felértékelődött a személyes kapcsolat szerepe.

A szolgáltatók közül továbbra is a bankok bizonyultak a legmegbízhatóbbnak, de a befektetési bankoknak és az alapkezelőknek is bizalmat szavaztak a megkérdezettek. Arra a kérdésre, hogy hol rendelkeznek megtakarítással, a válaszadók szinte fele-fele arányban jelölték meg a kereskedelmi bankokat (54%) és a Magyar Államkincstárt (56%), 16% pedig alapkezelőnél tartja a pénzét. A válaszok alapján a befektetési szolgáltatók sorában az MBH Bank és az MBH Alapkezelő is előkelő, dobogós helyen áll.

A felmérés arra is kereste a választ, hogy mi a legfőbb szempont a befektetések megválasztásánál. Az eredmények alapján az egyik legfontosabb továbbra is az, hogy biztonságban legyen a befektetett tőke, noha ennek az elvárásnak az aránya csökkent a 2022-es eredményekhez képest. Nőtt ugyanakkor a magas hozam fontossága a befektetők körében, annak ellenére, hogy a befektetési attitűdök között vezet azon megállapítás, miszerint a megkérdezettek semmilyen kockázatos eszközt nem választanak, inkább beérik alacsonyabb hozammal, de legyen biztonságos a befektetés.

„Az elmúlt évek inflációs környezete jelentős változást hozott a befektetői hozzáállásban: noha magasan a legfontosabbnak jelölték meg a befektetett tőke biztonságát a válaszadók, felértékelődött a magas hozam fontossága is. Itt a befektetési szolgáltatóknak az a feladatuk, hogy „megtalálják” az ügyfelek kockázattűrési határát, hogy a lehetőségekhez képest a leginkább megfelelő befektetést biztosíthassák számukra” – tette hozzá Dézsi Tamás, a befektetési banki üzletágért felelős vezérigazgató-helyettes.

A megkérdezettek kétharmada leggyakrabban az 1-5 éves befektetési időtávot részesíti előnyben. Szinte azonos arányban vannak azok, akik a befektetéseiket illetően időszakonként megnézik a hozam vagy árfolyam alakulását (24%), a lejárat előtt néha-néha már számba veszik az új befektetési lehetőségeket (23%), illetve akik a lejárati idő közeledtével foglalkoznak csak vele (22%). A lakosság pénzügyi tudatossága javuló tendenciát mutat, nem „hagyják magukra” befektetéseiket, időnkét áttekintik azokat. A lejáró befektetések után járó kamatokat pedig a válaszadók 57%-a tervezi újra befektetni. A válaszok alapján az újra befektetett összeg mértéke 100 ezer forint alatt van, a megkérdezettek csupán egytizede fektet be újra ennél magasabb összeget.

A legtöbben legalább havi rendszerességgel (31%) informálódnak, hetente a válaszadók 26%-a, naponta viszont csak 10% tájékozódik pénzügyekkel, befektetésekkel kapcsolatban. Az eredmények alapján látszik, hogy a 2022-es válaszokhoz képest jóval gyakrabban tájékozódnak a befektetők: a korábbi adatokhoz képest nagyot esett azok aránya, akik még a havi rendszerességnél is ritkábban tájékozódnak. A leggyakrabban az interneten jutnak hozzá a kellő információkhoz, második helyen pedig a banki tanácsadót jelölték meg forrásként. A legfontosabb a saját befektetések nyomon követése, de a befektetési ismeretek bővítése is fontos cél a válaszadók között.

„Örömmel látjuk, hogy egyre többen vesznek igénybe szakértő segítséget befektetési döntéseikhez, ami különösen fontos egy olyan környezetben, amikor a közösségi médiának köszönhetően bárki adhat pénzügyi tanácsot, és ezek hitelességét nehéz laikusként megítélni” – kommentálta Nyitrai Győző.

A megtakarítók egy része tapasztalta, hogy befektetése nem teljesítette az elvárt reálhozamot, a többség azonban, ha úgy érzi rosszul teljesít a befektetése kivár, nem azonnal, csak néhány hét vagy hónap után módosít portfólióján.

A megtakarítások esetében a legfontosabb cél a biztonsági tartalék képzése, valamint a váratlan kiadások fedezése és a családtagokról való gondoskodás. Ehhez a legtöbben olyan terméket keresnek, ami bizonyos feltételek mellett rugalmasan felszabadítható, ugyanakkor értékálló. Egy befektetési termékkel kapcsolatban a likviditás mellett a reálhozam elérése is kiemelt szempont, illetve a személyre szabható megoldást (rugalmasan állíthatják be, hogy mikor, mekkora összeget tesznek félre) is nagyra értékelik a megtakarítással rendelkezők.

„A hozamkörnyezet változása miatt egyre inkább felértékelődik a tanácsadás szerepe, ami az MBH Befektetési Bank egyik erőssége, legyen az befektetési jegy, részvény vagy egyedi értékpapír” – emelte ki Dézsi Tamás.