A romló inflációs pálya miatt nagyon óvatos monetáris politika várható

Ez volt az utolsó olyan kamatdöntés, amelyen még Matolcsy György volt a jegybank elnöke, aki 2013 óta  irányítja az intézményt. Matolcsyt Varga Mihály, korábbi pénzügyminiszter váltja a jegybankelnöki székben.

Az EUR/HUF árfolyam a döntést követő fél órában 401 környékén mozgott: láthatóan magának a  kamatdöntésnek nem volt hatása a forint árfolyamára, hiszen az a vártnak megfelelően alakult. Azonban  Virág Barnabás alelnök relatíve szigorú kommentárjai miatt („a szolgáltató szektor árazási gyakorlata nincs  összhangban az inflációs cél teljesülésével”) a forint átmenetileg erősödésnek indult a 3-kor kezdődő  sajtótájékoztatót követően. Délután fél négy körül megközelítette a 400-as szintet a forint euróval szembeni  árfolyama, ezt követően azonban ismét gyengülni kezdett, 4 óra után 401 fölé emelkedve az euró ellenében.

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Az MNB alelnöke egyértelműen óvatos, szigorú hangnemet ütött meg a döntést követő sajtótájékoztatón.  A közelmúltban beérkező gazdasági adatok alapján erre minden oka meg is volt. A januári, 5,5%-os inflációs  adatot követően ugyanis nagyon kíváncsian várták a piaci szereplők, hogy vajon Virág Barnabás a  kamatdöntést követő sajtótájékoztatón mennyire fog aggódni a drágulási ütem meglódulása miatt. Nem  meglepő módon arról beszélt a jegybank alelnöke, hogy a szolgáltató szektor árazási gyakorlata nincs  összehangban az inflációs cél elérésével. Ezt a mondatot ráadásul számos alkalommal kihangsúlyozta, amit  a piac szigorú hangvételnek minősített, ez pedig a forintot is átmenetileg erősítette.

Pleschinger Gyula monetáris tanácstag kommentárjára hivatkozva, egy erre vonatkozó kérdésre válaszolva  Virág Barnabás arról beszélt, hogy az idei kamatdöntésekkel kapcsolatban ő személy szerint a „soha ne  mondd, hogy soha” álláspontját képviseli. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy ha a helyzet (az infláció  alakulása, vagy esetleg a forintárfolyam gyengülése) úgy kívánná, az MNB-nek kamatot kellene emelnie az  inflációs cél tartós elérése érdekében.

Az MNB alelnöke értelemszerűen kapott kérdéseket a hétvégén bejelentett gazdaságélénkítő (SZJA csökkenő, ÁFA-elengedést tartalmazó, újabb fegyverpénzt belengető) lépésekkel kapcsolatban is. Itt ugyanakkor nagyon óvatos volt a válaszában, szerinte egyelőre nem szabad elhamarkodott kijelentéseket  tenni, mert a bejelentések túl frissek. Azonban Virág úgy ítéli meg, hogy a kormány továbbra is elkötelezett  lehet a csökkenő hiánypálya mellett, felidézve, hogy 2021 óta a GDP arányában 5 százalékponttal javította  a kormány az elsődleges költségvetési egyenleget.

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban egyelőre annyit tudtunk meg, hogy már a decemberi adatot követően  4,1-4,2%-os infláció látszott valószínűnek idénre éves átlagban, azonban a januári adatot követően ennél  magasabb előrejelzést fog minden bizonnyal adni az MNB stábja. Ennél konkrétabbat nem akart mondani  Virág, hogy a stáb munkáját ne befolyásolja. Jelenleg az MBH Elemzési Centrumának várakozása 4,6% erre  az évre éves átlagban, valamint 3,4% a következő évre, ugyanakkor a friss kormányzati gazdaságélénkítő  bejelentések miatt ebben felfelé mutató kockázatokat érzékelünk.

Kérdésre válaszolva Virág kifejtette, hogy az ársapkákkal kapcsolatban egyelőre konkrét bejelentések  nincsenek a kormány részéről, de bízik abban, hogy az elmúlt évek tapasztalatait feldolgozó MNB  elemzések következtetéseit a kormány ebben a kérdéskörben figyelembe veszi. Ismert: az MNB az  ársapkákat azért nem tartotta az elmúlt években jó ötletnek, mert úgy látta, hogy ez a többi (ársapkákkal nem  érintett) termék áremelésein keresztül valójában az infláció további emelkedéséhez is hozzájárulhat.

Virág fontosnak tartotta még megjegyezni, hogy az inflációs várakozások horgonyzása fontos az inflációs cél  tartós elérése szempontjából. Emiatt nagyon fontos lenne szerinte, hogy az elmúlt években elharapózó  visszatekintő árazási gyakorlat visszaszoruljon. Ehhez a forint árfolyamának stabilitása mellett a verseny  erősítése is fontos lenne a gazdaságban szerinte.

Kamatkilátások

A mai kamatdöntés nem tartalmazott nagy meglepetést, azonban Virág Barnabás fontos jelzéseket tett a  kilátásokkal kapcsolatban. Egyértelműen jelezte, hogy ha úgy adódik, az MNB-nek kamatot kellene emelnie.  Ez arra utal, hogy ha a kockázati megítélés romlása, vagy az inflációs kép további romlása következne be,  akkor nem a forint árfolyamának gyengülésére, hanem inkább a kamatok emelkedésére kellene számítani.

Ugyanakkor nekünk egyelőre nem ez az alapforgatókönyvünk: úgy látjuk, inkább huzamosabb kamattartás valószínű, egészen év végéig, amikor is beleférhet egy óvatos kamatcsökkenés, 6,25%-ra. Ehhez azonban  arra mindenképpen szükség van, hogy az inflációs kép ne romoljon jelentősen tovább (tehát a februári,  márciusi adatok mindezt ne írják felül, és tényleg beinduljon a dezinfláció), illetve a tengerentúlon is 4% alá  tudjon csökkenteni a Fed.

Az inflációs előrejelzést az MNB várhatóan jelentős mértékben emelni fogja a márciusi döntéskor. Ez persze  még függ a februári beérkező adatoktól, de mi a magunk részéről a kormányzati bejelentések miatt úgy  látjuk, hogy a nemrég 4,6%-ra emelt, idei évi átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünk egyre  optimistábbnak tűnik. A költségvetési hiánypálya is jelentősen feljebb kerülhet a bejelentések hatására:  ellentételező intézkedések nélkül (SZJA-intézkedések, ÁFA-visszatérítés bevezetése, illetve a fegyverpénz  kifizetése esetén) érdemben a GDP 4%-a felett alakulhat 2026-ban, miközben a kormány célja 2,9%.  Ugyanakkor a várható új hiánypálya még nem nevezhető drámainak, tekintettel a régiós országok akár még  rosszabb (például Románia, Lengyelország) költségvetési hiányadataira. Egyelőre a piacok sem áraznak  drámát: a forint nem gyengült, és az állampapírpiaci hozamok sem ugrottak meg.