A stabilitásra és a hatékonyságra fókuszálnak a hazai vállalkozások

A kiszámítható működésre és az eredményesség javítására koncentrálnak a vállalkozók régiószerte, ami különösen igaz a hazai megkérdezettekre. A magyar válaszadókat saját bevallásuk szerint óvatosság jellemzi, lendületüket immár második éve a gazdasági bizonytalanság, a bürokratikus szabályozási környezet, valamint a pénzügyi források és a szakképzett munkaerő hiánya fékezi a leginkább.

Az ebből fakadó elővigyázatosság a tőkekihelyezési döntésekben idén is egyértelműen megjelenik. A társaságok elsősorban olyan fejlesztésekre költenének, amelyek közvetlenül támogatják a működés hatékonyságának fokozását és korszerűsítését. Magyarországon tehát a régió más országaihoz képest kevésbé jelennek meg a befektetési tervekben az új létesítmények, az online értékesítési megoldások és az informatikai fejlesztések, miközben a gép- és eszközberuházások a régiós átlagnál nagyobb hangsúlyt kapnak. A hosszabb távú, nagyobb kockázatú befektetésekkel kapcsolatban itthon továbbra is a kivárás és óvatosság jellemző.

„Az EY több mint két évtizede aktívan támogatja a vállalkozásokat, többek között az EY Az Év Üzletembere programon keresztül. A felmérés célja idén is az, hogy bemutassuk, hogyan teljesítenek a hazai tulajdonosok régiós összehasonlításban, és rámutassunk azokra a területekre, ahol célzott fejlesztésekkel vagy külső szakértői támogatással érdemi előrelépés érhető el. Mindez egyszerre segítheti a vállalkozók munkáját és erősítheti a magyar gazdaság versenyképességét” – hangsúlyozta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója.

A hazai társaságok tevékenységüket és növekedésüket változatlanul elsősorban saját forrásból biztosítják; régiós társaiknál jóval kisebb mértékben támaszkodnak külső forrásra, banki finanszírozásra. Ez nagyobb tulajdonosi kontrollt biztosíthat, ugyanakkor megnehezítheti a gyorsabb expanziót. Ez különösen igaz azokra a fejlesztésekre, amelyek jelentős kezdeti beruházást igényelnek, mint amilyen a digitalizáció, az automatizáció vagy a termelési kapacitások bővítése.

„A magyarországi vállalkozások növekedésének egyik legfontosabb kérdése, hogy a saját pénzügyi források mellett milyen más pénzügyi lehetőségeik vannak a fejlesztések megvalósításához. A banki finanszírozáson kívül az egyéb külső tőkebevonás
is fontos szerepet játszhat a digitalizáció és az innováció felgyorsításában. Bár a társaságok hatékonysága javult az elmúlt években, a régiós versenytársakhoz képest továbbra is jelentős fejlődési lehetőség mutatkozik ezen a területen” – mondta Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere.

Munkaerőpiaci kihívások

A hazai vállalkozók többsége megtartaná meglévő munkavállalóit, azonban tavalyhoz képest csökkent a felvételi hajlandóság: mindössze a megkérdezettek negyede tervezi új kollégák alkalmazását, míg a régióban a válaszadók közel fele gondolkodik személyzet-bővítésben. Magyarországon a legnagyobb problémát még mindig a megfelelően képzett és releváns szakmai tapasztalattal rendelkező jelöltek megtalálása jelenti. Ugyan a munkaerőköltségekkel kapcsolatos nyomás enyhült az előző évhez képest, ám a szakértelemmel bíró tehetségek megszerzése és megtartása továbbra is komoly kihívást jelent a cégek számára.

Mesterséges intelligencia: működési előnyök helyett üzleti integráció

A mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulási megoldások használata idehaza érdemben nőtt az elmúlt évben, elsősorban az adatelemzés, az adminisztratív feladatok támogatása és a marketingtevékenységek terén. A magyar vállalatok az MI-től és a digitális technológiáktól elsősorban a produktivitás javulását és a döntéshozatal támogatását várják, ami inkább a belső teljesítmény erősítésére, semmint átfogó transzformációra utal.

Az MI tényleges üzleti integrációja a legtöbb esetben még korai szakaszban tart; a beruházások intenzitása elmarad a régiós átlagtól. A következő lépést ezért a technológiák tudatosabb alkalmazása, az adatok hatékonyabb kezelése és a legnagyobb üzleti eredményt hozó területekre összpontosító fejlesztések jelenthetik.

„A mesterséges intelligencia alkalmazása önmagában nem jelent versenyelőnyt. A különbséget az teremti meg, hogy a vállalkozók képesek-e a technológiát konkrét üzleti célokhoz kötni, mérhető eredményeket és hatékonyságnövekedést elérni, majd a sikeres megoldásokat szélesebb körben beépíteni a működésükbe. A következő időszakban ez válhat a termelékenység és a versenyképesség erősítésének egyik legfontosabb tényezőjévé” – mutatott rá Vékási Tamás.