A szerb parlament elfogadta a jövő évi költségvetést
2022. 12. 09. 19:00
A szerb parlament elfogadta pénteken a 2023. évi költségvetést, amely a bruttó hazai termék (GDP) 3,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol.
A 250 fős törvényhozás 156 képviselőjének igen szavazatával jóváhagyott büdzsé bevétele 1843,4 milliárd dinár (6507,2 milliárd forint), kiadása pedig 2107,4 milliárd dinár (7439,1 milliárd forint), hiánya 264 milliárd dinár lesz. A költségvetési törvényben helyet kapott a közszférában dolgozók béreinek 12,5 százalékos emelése, a minimálbér 14,3 százalékos, valamint a nyugdíjak 12,1 százalékos emelése.
Sinisa Mali pénzügyminiszter a költségvetési törvény ismertetésekor elmondta: a jövő évi büdzsé három pillérre épül: az emberek életszínvonalának a növelésére, az állami fejlesztésekre, illetve beruházásokra, valamint az energetikára. A tárcavezető rámutatott, hogy a Szerbia mögött és előtt álló nehéz időszak ellenére nem állnak le a nagy állami projektek, az autóutakat, az iskolákat, a kórházakat és a környezetvédelmi beruházásokat továbbra is elvégzik.
A tervek szerint 2023-ban is enyhítenek az adóterheken, és a bruttó bérek adómentes részét 19 300 dinárról (68 129 forint) 21 712 dinárra (76 643 forint) emelik.
Sinisa Mali szerint az ország eddig jól kezelte a nehézségeket, az első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben pedig 3,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a mutatók még mindig pozitívak, és azok is maradnak az év végéig. A várakozások szerint a szerb gazdaság 2023-ban 2,5 százalékos növekedést tud majd elérni.
A tervek szerint jövő év végére az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 56,1 százalékát teszi majd ki.
Ez a magyar gazdaság fő adata most
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 második negyedévében a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,6 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit - jelentette első becslése alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ötödik negyedéve bővül a gazdaság
Tegnap reggel tette közzé a KSH az idei második negyedéves GDP adatra vonatkozó gyorsbecslését. Ezek szerint a bruttó hazai termék volumene az időszakban a 1,7 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt. Ez zsinórban az ötödik háromhónapos periódus volt, amikor bővülni tudott a gazdaság, közel három év cikk-cakkos stagnálást követően. A tényadat elmaradt a konszenzustól és minimálisan meghaladta a várakozásunkat.
Évek óta nem látott erősödést mutat a magyarok fizetőképessége
Négy év után ismét 25 pont fölé emelkedett az Intrum Fizetőképességi Index (IFI), ami az előző negyedévhez képest 55%-os, az előző év azonos időszakához képest pedig 85%-os növekedést jelent. Legutóbb 2022 első negyedévében, még az orosz–ukrán konfliktus eszkalációja és az inflációs sokk előtt volt ilyen kedvező a lakosság pénzügyi hátterét vizsgáló mutató.
A Fed változatlanul hagyta a kamatokat, a piacok későbbre halasztották a következő kamatemelés várható időpontját
„A Fed a piaci konszenzussal összhangban változatlan, 3,50–3,75%-os szinten hagyta az alapkamatot, így nem került sor a piac által kb. 30%-os valószínűséggel beárazott, váratlan kamatemelésre. A rövidített közlemény nem sokban tér el az előzőtől, és nem tartalmaz előretekintő iránymutatást sem, bár az, hogy Logan, Hammack és Kashkari nem a többséggel szavazott, enyhén hawkish jelleget adott a döntésnek.
Milliárdos nagyságrendű aszálykárral jelentkeznek a gazdák
A hazai aszályhelyzetet már több szempont alapján elemezték a szakemberek, de mostanra a Groupama Biztosítónál is milliárdos nagyságrendű kárigény jelentkezett. Az elmúlt napok esőzései, habár javítottak az emberek hő- és komfortérzetén, a mezőgazdaság számára csak minimális vízmennyiséget jelentettek. A legtöbb kárt Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékből jelentették eddig. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy mit jelent ez a korábbi évekhez képest, árulkodó lehet, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályának idején, 2022-ben feleannyi kárt jelentettek július közepéig, mint idén.
Csendre vágyunk és a mesterséges intelligenciával tervezünk - változnak a magyarok utazási szokásai
Egy külföldi nyaralás ma már sokak számára nem magától értetődő nyári program, hanem tudatos döntés és komoly anyagi vállalás. A magyarok azonban továbbra sem szeretnének lemondani róla: inkább előre terveznek, újragondolják, milyen élményekre vágynak, és egyre gyakrabban hívják segítségül a legfrissebb technológiát is. Az OTP Bank és a Groupama Biztosító reprezentatív kutatása szerint a 18-75 éves magyarok kétharmada úgy érzi, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz megengedni egy külföldi utazást. Azok között is, akik idén biztosan útnak indulnak, minden második válaszadó osztja ezt a véleményt.
Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca, amely már több tízmillió háztartást véd az energiaárak ingadozásától
A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.
Fesztiválok, strandbüfék, fagylaltozók a célkeresztben – az NKFH nyári ellenőrzései már az első hónapban komoly hiányosságokat tártak fel
Az idei nyári kiemelt élelmiszerlánc-ellenőrzés első időszakában a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) munkatársai országosan 585 vendéglátóhelyet ellenőriztek a kormányhivatalokkal közösen, ami közel 21 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A Visa rákapcsol a stabilcoinokra
A Visa 11,6 milliárd dolláros negyedéves bevétel mellett jelentősen kibővítette blokklánc- és stabilcoin-stratégiáját. A fizetési óriás már nem csupán kriptoeszközök elszámolását akarja támogatni: olyan teljes infrastruktúrát épít, amelyen keresztül a bankok stabilcoint bocsáthatnak ki, digitális tárcákat kezelhetnek és programozható fizetési szolgáltatásokat indíthatnak.
A Fed döntése átírhatja a forint kilátásait
A forint az első félévben kedvező időszakot élt át. A választások utáni optimizmus, amelyet a fiskális fegyelem erősítésének és a költségvetési hiány csökkentésének ígérete táplált, némi hullámzás mellett továbbra is a 360 EUR/HUF-os szint közelében tartja az árfolyamot. Ez – a kedvező júniusi inflációs adatokkal (1,7%) együtt – lehetőséget adott a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hogy júliusban 5,75 százalékra csökkentse az irányadó kamatlábat.
Új vezérigazgató-helyettessel bővül az MBH Bank felsővezetése
Az MBH Bank Igazgatósága Dr. Ákos Tamást nevezte ki az MBH Bank standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesévé. Dr. Ákos Tamás az elmúlt 12 évben a CIB Bank Retail Divízióját vezette vezérigazgató-helyettesi pozícióban és tagja volt a CIB Bank Igazgatóságának.
Erste Csoport: Erős működési teljesítmény, stratégiai előrelépés Lengyelországban
Az Erste Csoport 2026 első félévében tovább erősítette stratégiai pozícióját Közép-Európa vezető pénzügyi szolgáltatójaként, és javította valamennyi kulcsfontosságú teljesítménymutatóját. Az Erste Csoport nemrég megvásárolt lengyel leánybankjának konszolidációja jelentősen hozzájárult a bankcsoport első féléves eredményeinek növekedéséhez. A konszolidáció hatását kiszűrve is a számok azt mutatják, hogy a Csoport organikus növekedési lendülete továbbra is erős és töretlen.
