A terhelt fogalma a büntetőeljárásban

A terhelt

A terhelt – mondhatni – a büntetőeljárás főszereplője, hiszen az eljárás elsődleges célja az, hogy megállapítsa, a terhelt követte-e el a bűncselekményt. A védőügyvédek feladata, így Dr. Tóth Attila Tas védőügyvédé is, hogy a terhelt érdekeit képviseljék a bírósági apparátussal szemben.

Attól függően, hogy hol tart a büntetőeljárás, a terheltet más és más néven nevesítik. Így a nyomozati szakaszban gyanúsított, míg a bíróság előtt vádlott.

A terhelt első kihallgatása előtt a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy. Az első kihallgatás után válik gyanúsítottá, amikor erről tájékoztatja a nyomozó hatóság, egészen addig, amíg az ügyészség nem emel vádat.

A nyomozás befejezése után az ügyészség dönt arról, hogy vádat emel-e vagy sem. A vádirat benyújtásától kezdődően az addig gyanúsítottként nevesített személy vádlottként szerepel a továbbiakban. Az ügyészség a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján dönt, és amennyiben vádat emel, vádiratot kell benyújtania a bíróságra. 

A terhelt jogai

Tekintettel arra, hogy ő a büntetőeljárás legfontosabb résztvevője, a jog biztosítja számára azt, hogy felelőssége tisztességes eljárásban kerüljön elbírálásra. 

Megilleti őt a védőhöz való jog, tehát az eljárás minden szakaszában meghatalmazhat egy védőügyvédet, aki törvényes eszközök igénybevételével a terhelt érdekeit szolgálja. Amennyiben kötelező a jogi képviselet igénybevétele, de a terhelt anyagilag nem engedheti meg magának, a bíróság kirendel számára egy ügyvédet. 

A hallgatáshoz való jog azt jelenti, hogy a terhelt nem köteles vallomást tenni. Ez magában foglalja azt is, hogy teljes egészében megtagadhatja a vallomástételt, és azt is, hogy csak bizonyos kérdések esetén tagadja meg a válaszadást.

A hallgatáshoz való jogáról bármikor lemondhat az eljárás során, és dönthet úgy, hogy mégis vallomást tesz. Azt, hogy mikor érdemes vallomást tenni, egyáltalán célszerű-e, leginkább egy tapasztalt védőügyvéd tudja megállapítani.

Egyéb tudnivalók a terhelt körülményeiről

Nem köteles igazat mondani. Ezt védekezési hazugságként ismerjük. A védekezési hazugság alkalmazásának két feltétele van: 

- mást nem vádolhat hamisan a bűncselekmény elkövetésével, és

- kegyeleti jogot nem sérthet a hamis állítással.

Ebben az esetben is érdemes előzetesen védőügyvéddel egyeztetni, ugyanis nemcsak a javára válhat a vallomástétel, hanem fel is használható ellene. 

A terheltnek joga van ahhoz, hogy az eljárás iratait megismerje. Az első kihallgatása után, amikor tudatták vele, hogy a büntetőeljárásban gyanúsított lesz, neki vagy a védőügyvédjének kell indítványt előterjeszteni az iratok kiadására. 

Külön határozattal egyes iratokba a betekintést korlátozhatja a nyomozó hatóság, ha ez a nyomozás érdekében történik. 

A terhelt szerepe tehát kiemelt jelentőségű, ugyanakkor nagy segítségére lehet a védőügyvéd.