A több évtizede nem látott mértékű infláció tulajdonképpen a leggazdagabbakat tette még vagyonosabbá

Az elmúlt tíz évben figyelemre méltóan megnőtt a dollármilliárdosok száma. A világ felnőtt lakosságának 1,1 százaléka dollármilliomos, összesen közel 60 millió ember. A Blochamps Capital összeállításából az is kiderül, hogy mely országokban mekkora vagyonra van szükség ahhoz, hogy valaki a legfelső egy százalékba tartozónak mondhassa magát.

A legtöbb vagyonra Monacoban van szükség. Itt a lakosság 30 százaléka dollármilliomos és 12,9 millió dollár (4,8 milliárd forint) kell ahhoz, hogy valaki bekerüljön az elit klubba. Luxemburg után az USA a harmadik, 8,5 millió dollár a top 1 százalékba tartozás követelménye. Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió dollár, azaz nagyjából 500 millió forint kell ahhoz, hogy itthon a leggazdagabbak közé tartozónak tekinthesse magát valaki. A bő egy évtizeden át tartó mennyiségi lazítás a világ jegybankjai részéről, az ezzel járó tartós bika részvénypiacok és az utóbbi évek magasabb inflációs/hozam környezete, mind-mind tovább növelték a fejlett társadalmakban a legfelső vagyondecilis, de még inkább a legfelső vagyoncentilis gyarapodását globálisan.

A magyar társadalom szövete is számos szempontból szétszakadt, az utóbbi években pedig a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek frusztrációja összeforrt az infláció ejtette sebekkel.

A lakossági hitelállomány 15.000 milliárd forintos teste, illetve a társadalom fogyasztási kosaraira nehezedő infláció 9 vagyondecilisen terül szét. Bár a legfelső 10% is 3000 milliárd forintnyi adósságterhet visel, ám emellé körülbelül 63.000 milliárd forintnyi pénzügyi eszközállomány és 48.000 milliárdnyi reál eszközállomány párosul, míg a társadalom alsó 90%-nak 12.000 milliárdos hitelállományához mindössze 115.000 milliárd forint teljes vagyon mutatható ki. Fontos megjegyezni, hogy a súlyos differenciálódási folyamatot erősen enyhítette az ország háztartási szinten rendkívül magas, összességében 86 százalék feletti ingatlan penetrációja, s az ingatlanállomány felértékelődése révén annak pozitív hatásai.

"Nem emlékszünk ilyen dinamikájú vagyonosodásra, és a legfelső 1% ilyen mértékű térnyerésére. Hiába a rekordra ugró, 96.400 milliárd forintos társadalmi pénzügyi vagyon méret, ha a növekmény gyakorlatilag egy szűk rétegre koncentrálódik. Míg a legfelső 10% a társadalom pénzügyi vagyonának kétharmadát birtokolja, addig a legfelső 1% egyenesen a harmadát, s ezen a kétpólusosságon az infláció csak további hasadékot ejtett az alsó kilenc tized kárára. Megugrott a privátbanki vagyon mérete és bizony dinamikusan változik az ügyfelek pénzhez való viszonya is ebben a rétegben." – konkretizálta a vagyonkezelési szakemberek megnőtt felelősségét a Blochamps Capital Ügyvezetője, Karagich István.

A kutatásaik alapján egyértelműen látszik, hogy Magyarországon a felső egy százalékban is jelentős szerepet foglal el ugyan az ingatlan és reálvagyon. Ám a legfrissebb, 2020-as vagyoncenzus adatok szerint csak az összvagyon 26 százalékára rúg az ingatlanok aránya, 74%-ot a pénzügyi eszközök tesznek ki. Ugyanez az az adat a legvagyonosabb 10 százalék esetében 44% és 55%. Vagyis minél lejjebb megyünk a vagyondecilisben, minél kisebb a vagyona egy rétegnek, az ingatlan az összvagyonnak egyre jelentősebb részét teszi ki.

A társadalom legfelső vagyoni százalékába gyakorlatilag 40.000 háztartás tartozik, 2020-ban az összes bruttó vagyonuk 32.200 milliárd forintot tett ki, a felső 10 százalék összvagyona 82 378 milliárd forintra rúgott, míg a két vizsgált réteg részesedése a teljes társadalmi pénzügyi vagyonból 2023-ban 29 és 56 százalék volt.

A felső 1 és a felső 10 százalékra vonatkozó részletes, több szegmensű adatok a Blochamps Capital irodájában megrendelhetők.