A tőzsdei medvepiac és az idióta tőzsde-elemzők

Angol kollégája, Andrew Bailey hozzátette, hogy míg az utóbbi évtizedekben a túl alacsony inflációval kellett megküzdeni, addig most a pandémia és a háborús konfliktus okozta ellátás fennakadások miatt bekövetkező árnövekedést kell valahogyan letörni. Mindez az EKB panel beszélgetésén hangzott el, ahol az európai jegybankárok mellett a brit és amerikai döntéshozók is részt vettek.

Az elemzők sosem hagynak fel optimista szemléletükkel – értekezik a Bloomberg cikkében Lu Wang és Jessica Menton. Annak ellenére, hogy mekkora esést láthattunk idén, és 40 éves szinten van az infláció, illetve lassan 40-50%-os eséllyel látnak recessziót a következő 12 hónapban, a „Wall street elemzői” továbbra is rendkívül optimista növekedési becsléseket adnak a különböző részvények kapcsán.

A korábbi nagy medvepiacok idején is előfordult, hogy két-, vagy akár háromszoros célárral lehetett piaci konszenzusokat találni olyan részvényekről, melyek egyértelműen a lejtőn voltak. A Russell 1000 index célárakból származtatott átlagos növekedési potenciálja közelíti a 40%-ot, ami csak a jelentősnek nevezhető medvepiacok idején volt jellemző.

A cikk szerint az elemzők derűlátása az önhittségből, a hiba be nem ismeréséből és az intézményi csoportos gondolkodásból fakad, melyben most közrejátszik az is, hogy a koronavírus berobbanása utáni zuhanásból nagyon gyorsan visszapattantak a piacok.

A Biden adminisztráció gazdasági csomagjában lévő adótervezetek csökkentésén dolgoznak a demokraták, hogy azt a nyugat-virginiai szenátor, Joe Manchin is elfogadja, ami kulcsfontosságú lenne az 50-50-es szenátusban a többség megszerzéséhez. Az értekezés vélhetően az adók minimum szintjéről folyhat, melyet valószínűleg valamelyest csökkenteni kellene ahhoz, hogy átmenjen a várhatóan ezer milliárd dollár méretű tervezet.

Tavaly még 2 ezer milliárd dollárnál is nagyobb gazdaságélénkítő csomagot szeretett volna elfogadtatni Joe Biden (Build Back Better). A fent említett adótervezetnek azonban mindössze csak a fele lenne beépítve a költségvetésbe, ezzel az eredeti BBB-tervnek nagyjából csak egynegyedét lehetne megvalósítani, míg a többletbevétel másik fele a deficit csökkentésére menne el.