Elfogadták a törvényt! A nyugdíjkorhatár így alakul és nyugdíjba vonulás
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztását a nyugdíjkorhatár betöltésétől – mint legkorábbi lehetséges időponttól – kezdve több tényező is befolyásolhatja. Ezek közül az egyik legfontosabb szempont a várható nyugdíjösszeg lehet, amely eltérhet attól függően, hogy melyik évben történik a nyugdíj megállapítása.
A társadalombiztosítási nyugellátásról rendelkező 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a Tny. 18. §-a alapján öregségi teljes nyugdíjra az a személy jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. Öregségi résznyugdíj esetén legalább tizenöt év szolgálati idő szükséges.
Ezen túlmenően, a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül, életkori feltétel nélkül igénybe vehető a nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátása, amint a negyven év jogosultsági idő teljesül. Az a nő, aki már megszerezte ezt a jogosultsági időt, ettől az időponttól kezdve szintén döntési helyzetbe kerül. Fontos hangsúlyozni, hogy a kedvezményes nyugdíjhoz nem negyven év szolgálati idő, hanem negyven év jogosultsági idő szükséges, mivel nem minden szolgálati idő számít egyben jogosultsági időnek is.
Öregségi nyugdíjkorhatár
Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint alakul:
- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy később született, annak a betöltött 65. életév.
2026-ban az 1961-ben születettek válnak érintetté, akik a 65. születésnapjukon érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Szolgálati idő – húsz év, de legalább tizenöt év
Az öregségi teljes nyugdíj megállapításához húsz év szolgálati idő szükséges.
Öregségi résznyugdíjra az a személy jogosult, aki betöltötte a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Ilyen esetben – ha erre van lehetőség – célszerű lehet nem azonnal, a korhatár betöltésekor igényelni a nyugdíjat, hanem további munkavégzéssel törekedni a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére, mivel ez magasabb nyugdíjösszeget eredményezhet.
2018 július 26. óta az öregségi nyugdíj a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, illetve annak megszüntetésével is igényelhető.
2025 vagy 2026?
Ha a nyugdíjjogosultság már fennáll, és nincs olyan kényszerítő körülmény, amely miatt a nyugdíjat mielőbb igénybe kellene venni, felmerül a kérdés: melyik időponttól kérjük az ellátás megállapítását?
A két időpont közötti különbség lényege a következő. Ha 2026-ban történik a nyugdíjba vonulás, a nyugdíj összegét a 2026. évi szabályok alapján számítják ki. Ebben az esetben az érintett először 2027-ben részesül az éves januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjban és a tizennegyedik havi nyugdíj 2027-ben esedékes részében.
Ha azonban a nyugdíjjogosultság már az előző évben is fennállt, és 2026-ban visszamenőlegesen, 2025-ös kezdő időponttal történik a nyugdíjba vonulás, akkor a nyugdíj kiszámítására a 2025. évi szabályok szerint kerül sor. Ebben az esetben az éves januári rendszeres nyugdíjemelés már 2026-ban megilleti az érintettet. Ugyancsak 2026-ban kaphatja meg először a tizenharmadik havi nyugdíjat, valamint a tizennegyedik havi nyugdíj esedékes részét is.
A nyugdíj összegének meghatározása mindig az adott évben hatályos valorizációs szorzószámok figyelembevételével történik. Ezek a szorzók arra szolgálnak, hogy a korábbi évek kereseteit a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére hozzák fel. Az évente meghatározott valorizációs szorzók jelentős hatással lehetnek a nyugdíj összegére, és bizonyos esetekben komoly eltérést okozhatnak attól függően, hogy melyik évben állapítják meg a nyugdíjat. A 2026-os szorzók alapján a nyugdíjösszeg körülbelül kilenc százalékkal magasabb lehet.
Visszamenőleges igényérvényesítés
Ha 2026-ban mégis úgy döntenénk, hogy a nyugdíj megállapítását a korábbi évre, vagyis 2025-re visszamenőleg kérjük, erre hat hónapra visszamenőleg van lehetőség. Ennek feltétele, hogy a jogosultsági feltételek – vagyis az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő – már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. Erről a Tny. 64. § (2) bekezdése rendelkezik.
Visszamenőleges igénylés esetén a nyugdíj összege is visszamenőlegesen kerül kifizetésre. A döntés meghozatalakor ezért azt is érdemes mérlegelni, hogy ilyen esetben több havi nyugdíj, valamint a tizenharmadik havi ellátás is egy összegben érkezhet meg. Ha az érintett ebben a korábbi időszakban munkát is végzett, akkor az utólag levont társadalombiztosítási járulék rendezésére is sor kerülhet.
A hat hónapos határidő miatt az előző évre visszamenőleges igényérvényesítés csak június végéig lehetséges.
A Tny. 64. § (2) bekezdése alapján a nyugellátást – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Ez azt jelenti, hogy júniusi igénybejelentés esetén a júniust megelőző hatodik hónaptól, vagyis az előző év decemberétől kérhető a nyugdíj megállapítása visszamenőlegesen. Júliusban azonban már csak az adott év első hónapjától lehet kérni az ellátást.
Az időpont kiválasztásakor célszerű azt is megvizsgálni, hogy a megszerzett szolgálati idő mikor éri el a következő teljes szolgálati évet. Például ha valakinek 41 év és 345 nap szolgálati ideje van, érdemes figyelembe venni, hogy mikor éri el a 42 évet, mivel a nyugdíjösszeg szempontjából a betöltött szolgálati éveknek van jelentőségük.
A fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető kedvezményes nyugellátására is vonatkoznak.
Ha egy nő 2025-ben már megszerezte a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve mérlegelheti, hogy az ellátást még 2025-ben, 2026-ban, vagy akár későbbi időpontban igényli. A döntés során figyelembe veheti a várható nyugdíjösszeget, valamint minden más számára lényeges körülményt.
A halasztás előnyei
Amennyiben az élethelyzet és a munkakörülmények lehetővé teszik, nem feltétlenül szükséges már a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától igénybe venni a nyugdíjat.
Ha a további foglalkoztatás megoldható, a nyugdíj megállapítása nélküli munkavégzés kedvezően hathat a későbbi nyugdíjösszegre.
Az a személy, aki már megszerezte a nyugdíjjogosultságot, vagyis legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésre jogosult a Tny. 21. §-a alapján.
A nyugdíjnövelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. Ennek következtében az öregségi nyugdíj összege akár meg is haladhatja azt a havi átlagkeresetet, amely a nyugdíj megállapításának alapjául szolgált.
Ha azonban az érintett mégis az első lehetséges időponttól, vagyis a nyugdíjkorhatár elérésétől kéri a nyugdíj megállapítását – akár visszamenőleges igényérvényesítéssel –, akkor a nyugdíj mellett végzett munka nettó munkabére kedvezően alakulhat. Ennek oka, hogy a nyugdíj mellett szerzett munkabérből már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot nem.
