A vasúti pályák állapotának javítására és a fejlesztések összehangolására hívja fel a figyelmet a logisztikai szövetség
A szövetség az általa szervezett kelet-európai intermodális konferencia kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta: a vasúton egyre nagyobb gondot jelent az infrastruktúra állapota, az előre be nem jelentett és össze nem hangolt munkák miatt kialakuló káosz, valamint az elöregedő munkaerő. Magyarországon emellett év közben, szeptemberben 14 százalékkal megemelték a pályahasználati díjat, amit a fuvarozók nem tudnak kigazdálkodni, ezért át fogják hárítani az ügyfelekre.
Az Európai Unión belüli vasúti fuvarozás gyorsítását segíti a június végén életbe lépett, a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló európai rendelet, amely minden tagország számára kötelező feladatokat szab. A rendelet előírja például, hogy az összes nemzetközi tehervonat 75 százaléka pontosan érjen célba, valamint az uniós belső határokon kevesebb mint fél órát kelljen csak várakozni. Az új rendelet könnyítéseket is tartalmaz, például nemcsak az óránként 160 kilométeres sebességre tervezett vasúti pályákhoz lehet használni TEN-T-forrásokat, hanem akár 120, illetve a tehervonatoknál 100 kilométeres sebességre is.
A közleményben jelezték, hogy az európai intermodális forgalom az idei második negyedévben 4 százalékkal bővült, több mint másfél éves visszaesés után először.
Magyarországon az idei első negyedévben jelentős volt a visszaesés, a következő két negyedévben viszont több árut szállítottak a vasút és a közút, illetve a hajózás kombinálásával, így összességében az első három negyedév forgalma megegyezett az egy évvel korábbival.
A hazai intermodális forgalom nagyobb részét (55 százalékát) a tengeri kikötők felől érkezők áruk szállítása adja, a többi a Selyemúton szállított és az Európán belüli forgalom. Mivel a húszi lázadók támadásai miatt a tengeri konténerszállítók elkerülik a Szuezi-csatornát, az adriai kikötőkből érkező forgalom 9 százalékkal csökkent január és szeptember között, az észak-európai kikötők felől viszont 24 százalékkal nőtt.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a magyar logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. A 2002-ben alapított szövetségnek jelenleg 93 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevételek alapján meghaladja az 1200 milliárd forintot.
