A világpiaci ármozgások határozzák meg a külkereskedelmi mérleg alakulását

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint júniusban az export euróban számított értéke 13,0 az importé 24,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.  Az áruforgalmi egyenleg 1,036 milliárd euróval romlott, 471 millió euró deficitet mutatott. Ezzel az első fél évben 2,158 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi deficit, 5,713 milliárd euróval romlott a múlt év azonos időszakához képest.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint júniusban a várakozásoknál lényegesen nagyobb hiány keletkezett a külkereskedelemben a májusi 96 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően nőtt az export, ugyanakkor az erős belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt emelkedett az import.

Az orosz-ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat - hangsúlyozta. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képest alacsonyabb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 4450 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első öt hónapban - emlékeztetett. A bankholding szakértője a beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy ítélte meg, hogy júniusban mind az export, mind az import volumene mérséklődhetett. Az euróban számított érték növekedésében nagy szerepet játszik, hogy az importárak jobban nőnek mint az exportárak. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a kedvezőtlen energiapiaci folyamatok: mivel Magyarország az energiából nettó importőr, ezért a gáz és az áram világpiaci árának növekedése megdrágítja az importot. Az ipari termelői árak világszerte tapasztalható növekedése szintén felfelé módosítja a külkereskedelmi árakat, júniusban az ipari termékek exportértékesítésének árai majdnem harmadával voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál.

Az árak alakulásának nagy lehet a szerepe a következő időszakban is, a tartósan magas energiaárak növelik az import értékét és így rontják a külkereskedelmi mérleget. A volumenek szempontjából rövid távon a fogyasztás felfelé húzza az importot, míg az exportnál az ipari termelés játszik jelentős szerepet, amelynek alakulását a kereslet mellett az alapanyagok rendelkezésre állása határozza meg - állapította meg Regős Gábor.