A Wall Street felé fordulnak a Web3 startupok, háttérbe szorul a DeFi
A hagyományos pénzügyeket célozzák a Web3 alapítók
Jelentős átalakuláson megy keresztül a Web3 startupkörnyezete. Az új vállalkozások alapítói egyre gyakrabban fejlesztenek intézményi pénzügyi szereplőknek szánt szolgáltatásokat ahelyett, hogy kizárólag kriptonatív piacokra és decentralizált alkalmazásokra építenének.
A State of Web3 Capital 2026 jelentés több mint 200 startup jelentkezését vizsgálta meg. A pályázatokat 2026 januárja és májusa között nyújtották be a Proof of Pitch programon keresztül.
Az adatok alapján a valós eszközök tokenizációja, a szabályozott pénzügyi infrastruktúra, valamint a vállalati blokklánc-alkalmazások együttesen már nagyobb figyelmet kapnak az alapítóktól, mint a korábbi kriptopiaci ciklusok egyik meghatározó területének számító decentralizált pénzügyek.
Ferdinand Le Tendre, az X Ventures akcelerátorprogramjának vezetője szerint a számok nem csupán azt mutatják, hogy a Web3 piac fokozatosan érettebbé válik. Meglátása szerint az iparág egyre egyértelműbben választ a kriptonatív pénzügyi rendszerek és az intézményi pénzügyek kiszolgálása között.
Le Tendre úgy véli, hogy a startupok jelenleg az utóbbi irányt részesítik előnyben. Ahelyett, hogy teljesen párhuzamos pénzügyi ökoszisztémákat építenének, egyre többen próbálják a meglévő tőkepiacokat blokkláncalapú technológiával hatékonyabbá tenni.
Az RWA-tokenizáció megelőzte a DeFi szektort
A jelentés szerint a jelentkező startupok 29 százaléka a valós eszközök tokenizációját, vagyis az RWA-szektort nevezte meg elsődleges működési területként. Ezzel a real-world asset tokenizáció lett a vizsgált vállalkozások körében a legnépszerűbb kategória.
A decentralizált pénzügyek, azaz a DeFi 23 százalékos részesedéssel a második helyre kerültek. A decentralizált mesterséges intelligenciával foglalkozó projektek a jelentkezések 11 százalékát, míg a decentralizált fizikai infrastruktúra-hálózatokat, vagyis a DePIN-megoldásokat fejlesztő startupok 7 százalékát adták.
Az adatokból az is kiderül, hogy az infrastruktúra-központú szektorok már az alapítói aktivitás több mint 70 százalékát képviselik. Ez arra utal, hogy a vállalkozók jelentős része már nem egy, a hagyományos pénzügyi rendszertől elkülönülő kriptogazdaság létrehozásában látja a blokklánc-technológia legfontosabb lehetőségét.
Ehelyett a meglévő pénzügyi piacok korszerűsítése került előtérbe. A startupok olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek a fizetési rendszereket, az értékpapír-elszámolást, a letétkezelést, a vállalati treasury-menedzsmentet és az eszközök kibocsátását tehetik gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá.
Az RWA-tokenizáció térnyerése különösen fontos fejlemény. A tokenizáció során hagyományos eszközök – például kötvények, részvények, ingatlanok, befektetési alapok vagy árupiaci termékek – digitális reprezentációja kerül blokkláncra.
Ez lehetővé teheti az eszközök gyorsabb kereskedelmét, a tulajdonjog könnyebb átruházását és a korábban nehezen hozzáférhető befektetések részekre bontását. A pénzügyi intézmények számára ugyanakkor az automatizált elszámolás, a programozható tranzakciók és a folyamatosan működő piacok jelenthetik a legnagyobb előnyt.
A stabilcoinok lettek az intézményi átjárók
A jelentés a stabilcoinokat (angolul: stablecoin) is az átalakulás egyik legfontosabb mozgatórugójaként azonosította. Az árfolyamukat jellemzően dollárhoz vagy más hagyományos pénznemhez kötő digitális eszközöket korábban sokan csupán a kriptopiac technikai infrastruktúrájának részeként kezelték.
A helyzet azonban látványosan megváltozott. A stablecoinok mára a blokkláncipar egyik legegyértelműbb termék-piaci illeszkedéssel rendelkező alkalmazásává váltak.
A digitális dollárok nemcsak kriptotőzsdei kereskedéshez használhatók, hanem nemzetközi pénzküldésre, vállalati kifizetésekre, beszállítói elszámolásokra és likviditáskezelésre is. Egyre több intézmény vizsgálja azt is, hogyan építhetné be a stablecoinokat saját fizetési és treasury-rendszereibe.
Le Tendre szerint egy évvel korábban az iparág szereplői még egyszerű háttér-infrastruktúraként tekintettek a stabilcoinokra. Mostanra azonban szinte minden intézményi fizetési és vállalati likviditási egyeztetés során felmerül az alkalmazásuk.
Ez az irányváltás a Web3 startupok termékstratégiájában is megjelenik. Az alapítók egyre ritkábban indulnak el pusztán egy lakossági token kibocsátásával. Helyette fizetési infrastruktúrát, tőkepiaci megoldásokat, szabályozott tokenizációs platformokat és vállalati elszámolási rendszereket építenek.
Tokenkibocsátás helyett fenntartható üzleti modellek
A jelentés alapján a Web3 startupok pénzügyi szempontból is fegyelmezettebbé váltak. Bár a jelentkezők közel 89 százaléka továbbra is nagyon korai fejlődési szakaszban van, sok vállalkozás már működő üzleti modellel rendelkezik.
A startupok 49 százaléka pre-seed, további 40 százaléka pedig seed fázisban jár. Ezek hagyományosan olyan időszakok, amikor egy vállalkozás még a termékét fejleszti, első ügyfeleit keresi, vagy a piacra lépéshez szükséges tőkét vonja be.
Ennek ellenére a jelentkezők 37 százaléka már bevételt termel, további 7 százalék pedig nyereséges működésről számolt be. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált startupok közel 44 százaléka már kereskedelmi eredményeket tud felmutatni.
Ez jelentős eltérés a korábbi kriptopiaci ciklusokhoz képest. Korábban számos projekt már azelőtt saját tokent bocsátott ki, hogy stabil termékkel, fenntartható bevételekkel vagy egyértelmű felhasználói igénnyel rendelkezett volna.
A tokenek értékesítése gyakran nemcsak a hálózat működésének része volt, hanem egyben a projekt elsődleges finanszírozási módszereként is szolgált. Emiatt sok vállalkozás számára a tokenárfolyam és a közösségi figyelem fontosabbá vált, mint a hagyományos értelemben vett üzleti teljesítmény.
A 2026-os adatok alapján a sorrend most megfordulni látszik. Az alapítók először használható terméket, fizető ügyfélkört és kiszámítható bevételi forrásokat szeretnének létrehozni. A tokenalapú gazdasági modell csak ezt követően, másodlagos szempontként jelenik meg.
Ez a megközelítés csökkentheti a kizárólag spekulációra épülő projektek számát, és növelheti azoknak a vállalkozásoknak az arányát, amelyek egy hosszabb kriptopiaci visszaesés alatt is működőképesek maradhatnak.
Észak-Amerika vezet, a Közel-Kelet gyorsan erősödik
Földrajzi szempontból továbbra is Észak-Amerika számít a legfontosabb Web3 startupközpontnak. A jelentkezők 35 százaléka ebből a régióból érkezett, míg Európa 25 százalékos részesedéssel a második helyen állt.
A Közel-Kelet ugyan egyelőre jóval kisebb arányt képvisel, de gyorsan növekszik. A régió részesedése megduplázódott, és már elérte az 5 százalékot.
A növekedés hátterében elsősorban az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában zajló ökoszisztéma-építés állhat. Mindkét ország jelentős forrásokat fordít a digitális pénzügyi infrastruktúrára, a fintechvállalkozások támogatására és a blokkláncalapú szolgáltatások fejlesztésére.
A közel-keleti piac emellett olyan vállalkozásokat is vonzhat, amelyek szabályozott intézményi környezetben szeretnének tokenizációs vagy digitáliseszköz-szolgáltatásokat indítani. A régió szerepe ezért a következő években tovább erősödhet a globális Web3-finanszírozásban.
A Solana vezet, de a Canton Network okozhat meglepetést
A blokkláncok közül továbbra is a Solanát említették a legtöbben. A hálózat a startupjelentkezések 25 százalékában jelent meg, míg az Ethereumot a pályázatok 22 százalékában nevezték meg.
A Coinbase által fejlesztett Base hálózat szorosan követte őket 21 százalékos aránnyal. A három ökoszisztéma tehát továbbra is meghatározó szerepet játszik az új Web3 alkalmazások fejlesztésében.
A jelentés egyik kevésbé nyilvánvaló, ám annál fontosabb eredménye a Canton Network teljesítménye lehet. A hálózatot a startupok 7 százaléka említette annak ellenére, hogy mindössze két évvel korábban indult el.
A Canton ezzel több régebbi és szélesebb körben ismert blokklánc-ökoszisztémát is megelőzött, köztük a BNB Chaint, az Avalanche-ot és a Bitcoint.
Le Tendre szerint ez fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy merre haladhat az intézményi blokklánc-alkalmazások fejlődése. A Canton Network ugyanis kifejezetten olyan igényekre összpontosít, amelyek a szabályozott pénzügyi piacokon különösen fontosak.
A hálózat kialakításában kiemelt szerepet kap az elszámolás, a letétkezelés, az adatvédelem és a jogszabályi megfelelés. Ezek olyan területek, amelyeket a nyilvános blokkláncoknak nem mindig sikerül az intézmények számára megfelelő módon kezelniük.
Nem új pénzügyi rendszer, hanem jobb infrastruktúra jöhet
Az RWA-tokenizáció DeFi elé kerülése Le Tendre szerint azt jelzi, hogy a blokkláncipar egyre kevésbé akar a hagyományos pénzügyi rendszertől teljesen elkülönülő világot létrehozni.
A következő fejlődési szakasz sokkal inkább a jelenlegi piacok technológiai újjáépítéséről szólhat. Ebben a modellben a bankok, befektetési szolgáltatók és vállalatok továbbra is központi szereplők maradnak, működésük egy részét azonban blokkláncalapú rendszerekre helyezik át.
A technológia sikere ebben az esetben nem feltétlenül azon múlik, hogy a végfelhasználók tudják-e, hogy blokkláncot használnak. A legerősebb infrastruktúra valószínűleg éppen az lesz, amely a háttérben működik, és a kriptotechnológia összetettségét elrejti az ügyfelek elől.
Le Tendre arra számít, hogy a következő két év meghatározó infrastruktúra-történeteit nem feltétlenül azok a hálózatok adják majd, amelyek jelenleg a legnagyobb közösségi figyelmet kapják. Véleménye szerint a befektetőknek érdemes különösen szorosan követniük a Canton fejlődését.
A bevétel fontosabb lehet a hangos közösségnél
A jelentés összességében arra utal, hogy a következő Web3 ciklus nyertesei jelentősen különbözhetnek a korábbi bikapiacok legsikeresebb projektjeitől.
A korábbi időszakokban egy aktív online közösség, egy látványos tokenkibocsátás és az erős piaci narratíva is elegendő lehetett ahhoz, hogy egy projekt jelentős tőkét vonzzon. Az intézményi piacokon azonban más szempontok kerülnek előtérbe.
A bankok és nagyvállalatok megbízható, szabályozott és skálázható rendszereket keresnek. Fontos számukra az adatvédelem, a tranzakciók véglegessége, a jogszabályi megfelelés és a meglévő pénzügyi infrastruktúrával való integrálhatóság.
Azok a startupok kerülhetnek előnybe, amelyek nemcsak technológiai ígéretekkel, hanem valódi bevételekkel, működő termékekkel és fizető intézményi ügyfelekkel is rendelkeznek.
A Web3 következő szakaszát így várhatóan nem a leghangosabb közösségek vagy a legfelkapottabb tokenek határozzák meg. A nyertesek azok lehetnek, amelyek használható infrastruktúrát építenek a bankok számára, üzleti eredményekkel bizonyítják a modell működőképességét, és úgy teszik láthatóvá az értéket, hogy közben maga a kriptotechnológia szinte észrevétlenné válik.
