Áfacsökkentést sürgetnek független kulturális intézmények vezetői

A Kulturális intézmények rendszereken át című rendezvénysorozat eseményén Bognár Attila, a 2003-ban indult A38 hajó alapítója, Gőz László, az 1996-ban alapított Budapest Music Center igazgatója, valamint Horváth László, az 1995-től létező Fonó Budai Zeneház ügyvezetője vett részt.

"Egészen elképesztő, hogy Magyarországon 27 százalékos a kulturális jegy áfája", ami Európában mindenütt egyszámjegyű. "A kialakult helyzet Magyarországon a művészeket és a felléptetőket egyaránt kellemetlenül érinti. Ebben, és több más kérdésben egyszerűen rendet lehetne teremteni, de ehhez a kormányzatnak beszélgetnie kellene a kulturális színtér szereplőivel, meg kellene érteni, milyen problémák feszítik őket" - fogalmazott Bognár Attila.

A beszélgetésen a résztvevők kiszámítható kulturális mecenatúrát szorgalmaztak. Horváth László felvetette, hogy az európai uniós projektekhez hasonlóan két- vagy hároméves finanszírozási időszakokat lehetne kialakítani a Nemzeti Kulturális Alapban, ahogy erre korábban volt már példa.

"Az a lojalitás, amit az elmúlt nyolc-tíz évben át kellett élni, mindent felülírt. Nekünk, független intézményeknek szabadon kell működnünk, de ezt a politikum nem nagyon szereti" - fogalmazott a Fonó vezetője.

Gőz László, a BMC igazgatója megjegyezte, az elmúlt tizenhat évben sem kaptak telefont felülről arra vonatkozóan, kit léptessenek fel, de ha lett volna ilyen, nemet mondtak volna.

Mint elhangzott, a független klubok és kulturális terek fő feladata a tehetségkutatás és -gondozás. Mint az A38 alapítója, Bognár Attila fogalmazott, erre a programszervezők képesek, az algoritmus nem, az intézmények a szaktudást, a lehetőséget biztosítják a tehetségek számára. "A mi sikerünk az, hogy ezek a művészek, akiket mi először felléptetünk, túllépnek rajtunk, nagyobb helyekre kerülnek".

Gőz László szólt arról, hogy az állami intézmények közül nagyon nagy szükség volt a Müpa megépülésére, ahol valóban nagyszerű kulturális rendezvények vannak, miközben - tette hozzá - az eredetileg 28 milliárd forint építési és működési költséggel indult Müpa nagyjából 500 milliárd forintba került, és jelenleg nincs állami tulajdonban. A BMC vezetője nagyszerű intézménynek nevezte a Magyar Zene Házát is, amely mintegy 50 milliárdba került.

"A BMC két-három milliárdnál tart, és kap változó állami támogatást, és összességében évi 450 koncertet rendez, az elmúlt tizenhárom évben hatezret" - mondta Gőz László.

Horváth László arról beszélt, hogy 2018 volt a legjobb éve a Fonónak, amikor még igénybe tudták venni a társasági adóalapra épülő támogatást. Kiemelte: abban az évben 517 millió forintos bevételük volt, tavalyra ez 354 millióra csökkent, miközben az adózott eredményük mínusz 23 millió volt.

"Már négy éve jeleztem a kulturális minisztériumnak, hogy bajban vagyunk, fenntarthatatlan ívben, de akkor és utána sem sikerült bejutni az akkori államtitkárhoz. A Fonóban a koncertek bedőlőfélben vannak, közönségünk megfeleződött, miközben az események streamelése több ezer emberhez eljut néhány nap alatt" - mondta Horváth László, aki a vidéki pajtakultúra bővítésében is komoly lehetőséget lát.

Az A38 alapítója arról beszélt, hogy idén mintegy 750 eseményt tartanak, és eddig 15 ezernél tartanak. Hozzátette: az A38 kiállítóterébe az elmúlt tizenkét évben a Petőfi TV-t fogadták be, de ehhez csak infrastruktúrát adott; a szerkesztőket és a rendezőket a közmédia biztosította az itt készült műsorokhoz, "amelyekben, ahogy láttam rajtuk, nem voltak szabadok, egyre kevesebb dologról beszélgethettek élő adásban".

"Október 31-vel a közmédia megszünteti ezt a típusú együttműködést, az új tévéelnök számára tabula rasát szervez. Egy új típusú televíziós kultúrát szeretnénk meghonosítani, és remélem, ezt újra meg lehet tenni. Ehhez nálunk minden infrastrukturális feltétel, technikai lehetőség adott" - fogalmazott Bognár Attila.