Agrárminiszter: négy éven belül meg kell duplázni a bioművelésű területek méretét
Szombaton rendezték a XXXIII. Biokultúra Tudományos Napot. A Magyar Biokultúra Szövetség által, Nagy István agrárminiszter fővédnökségével szervezett eseményen számos tudományos előadás mellett a tárcavezető beszédében rámutatott: Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. A jövőnk múlik azon, hogy képesek vagyunk-e a természeti erőforrások mennyiségéhez szabni az igényeinket, és megtaláljuk-e megújításuk lehetőségeit.
Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött területek mérete és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, ami a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ez jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. A miniszter hangsúlyozta: az egyik legfontosabb célkitűzés, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét.
Hagyományosan a Biokultúra Tudományos Napon adják át a Pro Biokultúra díjakat is, melyet ezúttal Czellerné Daróczi Éva Zsuzsannának (poszthumusz) és Nagy István agrárminiszternek ítéltek. A mérlegelés során a jelöltek teljes életútját vizsgálják, tehát azt, hogy az adott szakember eddigi munkája során mennyit tett, mivel lendítette előre a biogazdálkodás ügyét.
A rangos tudományos eseményen egyebek között előadást tartott dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Prof. Dr. Mesterházy Ákos akadémikus, Prof. Dr. Bardócz Zsuzsanna, biokémikus, az MTA doktora, Dr. Kovács Csilla, a Debreceni Tudományegyetem tudományos főmunkatársa, Dr. Szente Viktória, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvári Kampuszának egyetemi tanára is.
