Akinek sok forint készpénze van, az jól megszívja!
Minden eddiginél fontosabb diverzifikálni, azaz többféle pénzügyi termékben tartani pénzünket a 420 forint közeli euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt. A privátbankoknál pedig az aktív vagyonkezelés időszaka jön.
Aki addig még nem tette, annak gyorsan és alapvetően át kell gondolnia a megtakarítási, befektetési politikáját azok közül, akik a párnaciha alatt vagy a folyószámlán őrzik megtakarított forintjaikat. Az elmúlt 10 évben csak minimálisan csökkent a készpénzben, folyószámlákon vagy lekötött betétben álló vagyonhányad Magyarországon, és ennek most sokan megihatják a levét.
“A 420 forint közeli euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt minden eddiginél fontosabb diverzifikálni, azaz többféle pénzügyi termékben tartani pénzünket, devizanemek, befektetési eszközök szerinti vagy akár földrajzi diverzifikálást alkalmazva.
Annál inkább jelentősége van ennek, hiszen a magyarok forintban kalkulált megtakarításai összességében rekordszinten vannak ugyan, csak éppen hatékonytalanul befektetve.” - mondja Karagich István, a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég vezetője.
Magyarországon a készpénzállomány mellett a folyószámlákon több, mint 17 ezer milliárd forint pihen - és veszíti értékét most napról napra. Miként arra a Blochamps legutóbbi Wealth Management Portréja is rámutatott: 2021 végére a magyar lakosság banki betétállományának és készpénztulajdonának együttes összege 14.824 milliárd forintról 16.883 milliárdra duzzadt.
A készpénzben, folyószámlákon és lekötött betétben álló összegek aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül 2010 óta 49 százalékról csupán 47 százalékra csökkent. Látra szóló betétekben fekszik a vagyonok csaknem negyede, 12 és 14 százalék közötti a készpénz, a befektetési jegyek és a különféle biztosítások aránya. Elenyésző a rövid lejáratú kötvények (2,6 százalék) és a tőzsdei részvények (3,6 százalék) aránya is.
Karagich István szerint nem csupán öngondoskodási öngyilkosság, de rövid távon is rendkívül kockázatos most befektetlenül a bankszámlán vagy például látra szóló bankbetétben tartani a pénzünket. Nem csak a pénzügyi termékek összetételét érdemes széles palettán megválogatni, hanem a befektetések földrajzi orientációját is meg kell nézni.
Még az inflációkövető állampapírok sem tűnnek késői befektetésnek, hiszen a másodpiaci hozamemelkedés után az 5-6 év hátralévő futamidővel bíró papírok jelenleg például 8 százalék feletti éves kamattal érhetőek el.
“A pénzügyi tudatosság és a megalapozott szakmai információk beszerzése kulcsfontosságú a következő időszakban. Ne legyünk restek pénzügyi szakemberekhez fordulni! Minden eddiginél nagyobb jelentősége lesz, hogy ki milyen tanácsadókra hallgat. Nem csak a privátbanki szolgáltatók ügyfeleinek kell energiát fektetniük a pénzügyi tervezésbe, a bankok már a 10-30 milliós megtakarítási sávban is örömmel partnerek a prémium banki ügyfeleknek, hogy kellően szofisztikált ajánlatokat tegyenek.
Kik lesznek bajban?
Most nem csak az lesz bajban, aki nem ismeri ügyfelei igényeit mélységeiben, hanem azok az ügyfelek is, akik nem keresik a szakértő segítséget!” - teszi hozzá Karagich István, aki a Forbes hasábjain alig két héttel ezelőtt 380-as árfolyamnál előre figyelmeztetett, 420 forintos euró árfolyamot prognosztizálva rövid távon, hogy nincs már messze a dollár-euró paritás sem.
Ugyan a legtehetősebb réteg is érzi persze az infláció negatív hatásait, de messze nem annyira, mint a magyar társadalom kilenctizede. Magyarországon ugyanis a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a legfelső vagyondecilis, azaz a leggazdagabbak tulajdonában van. Jelenleg ez a 398 ezer háztartás birtokolja például a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát.
Mi lehet a megoldás?
A vagyonkezelők az elmúlt években passzív befektetési stratégiával, indexkövető alapok révén is tisztes reálhozamot tudtak produkálni ügyfeleiknek, ennek a korszaknak most nagyon úgy tűnik, vége. „Az aktív vagyonkezelés időszaka jön” - állítja Karagich István.