Nő a logisztika, de a középmezőny nyeresége 85 százalékkal esett vissza
Az MLSZKSZ hároméves pénzügyi elemzése szerint a tagvállalatok összesített árbevétele 2023 és 2025 között 1 117 milliárd forintról 1 269 milliárd forintra emelkedett.
Az üzemi eredmény 98,7 milliárd forintról 137,6 milliárd forintra, az adózott eredmény pedig 77,6 milliárd forintról 109,6 milliárd forintra nőtt. A teljes tagi kör pénzügyi képe így összességében kedvező, a vállalatok méret szerinti bontása viszont már jelentős különbségeket mutat. Ez fontos ágazati látlelet annak tükrében, hogy a tagvállalatok összetétele jól leképezi a hazai logisztikai ágazat vállalati szerkezetét. A kisebb és közepes szereplőkből van a legtöbb, miközben a teljesítmény jelentős részét a nagyvállalati kör adja.
Az MLSZKSZ tagsága a logisztika szakmai területeinek széles körét fedi le, az összesített javuláshoz jelentős mértékben járult hozzá a stabilabb nagyvállalati kör teljesítménye. A logisztikai szolgáltatók esetében ugyanakkor komoly feszültségek látszanak. A legkisebb cégek összesített üzemi és adózott eredménye továbbra is veszteséget mutat. Az 1 és 10 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozásoknál az erős forgalombővülést romló eredményesség kísérte, a 10 és 20 milliárd forint közötti középmezőnyben pedig különösen súlyos visszaesés következett be. Még a stabilabb nagyvállalati csoportban is több cégnél csökkent az üzemi, illetve az adózott eredmény. A pénzügyi pályaértékelés szerint a 92 vizsgált társaságból 47-nek romlott vagy jelentősen romlott a helyzete. Mindez azt jelzi, hogy az ágazati növekedés mögött sok szolgáltató súlyos jövedelmezőségi és finanszírozási problémákkal küzd.
A közepes cégeknél jelenik meg a legnagyobb nyomás
A legerősebb árbevételi növekedés a kisebb, 1 és 10 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozásoknál látszik, ahol a forgalom három év alatt 29,2 százalékkal nőtt. Ez a kör a tagság egyik fontos növekedési bázisa, az eredményességi mutatók ugyanakkor itt is óvatosságra intenek. A forgalom bővülése mellett az üzemi eredmény 4,7 százalékkal, az adózott eredmény pedig 20,1 százalékkal csökkent.
A legnagyobb kockázat mégis a közepes, 10 és 20 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél jelenik meg. Náluk az árbevétel ugyan emelkedett, az üzemi eredmény viszont 85 százalékkal, az adózott eredmény pedig 83,7 százalékkal esett vissza. A fizetési kötelezettségek és a követelések növekedése arra utal, hogy a forgalombővülés ebben a vállalati körben kimondottan erős finanszírozási nyomással jár.
A nagyvállalati kör már jóval stabilabb pénzügyi pályát mutat. A 20 milliárd forint feletti árbevételű cégek eredményessége jelentősen javult, az árbevétel 11,2 százalékkal, az üzemi eredmény pedig 68,6 százalékkal nőtt három év alatt, és továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a magyar logisztikai rendszerben. Ezek a vállalatok kapcsolják be a hazai logisztikát a nemzetközi piacokba, jelentős rendszerintegrátori tudást hoznak az ágazatba, és sok kisebb szolgáltató számára biztosítanak hátteret a megrendeléseikhez.
„A tagvállalataink adatai alapján a logisztikai ágazat összességében erősödik, de a részletes számok már figyelmeztető jeleket mutatnak. A következő években azok a cégek maradhatnak versenyképesek, amelyek a növekedést stabil eredményességgel, kezelhető finanszírozással és gyorsabb technológiai fejlődéssel tudják összekapcsolni. Az MLSZKSZ ezért célzott intézkedéseket sürget a digitalizáció, az energiahatékonyság, a finanszírozás és az intermodális fejlesztések területén” – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
Kiemelt területeken javasol beavatkozást a szövetség
Az MLSZKSZ szerint a magyar logisztika versenyképességének biztosításához a teljes vállalati ökoszisztémát kell fejleszteni. Már nem elég általános ágazati célokról beszélni, konkrét eszközökre van szükség. A technológiai és digitalizációs fejlesztés az egyik legfontosabb ilyen kitörési pont. A kisebb és közepes vállalkozásoknak ma már egyre magasabb nyomonkövetési, adatkezelési, minőségi és hatékonysági elvárásokhoz kell igazodniuk, ha tartósan be akarnak kapcsolódni a nagyvállalati és nemzetközi ellátási láncokba.
Az MLSZKSZ ezért digitalizációs tanácsadással, szakmai tudásmegosztással és saját kommunikációs app fejlesztésével segíti a tagvállalatokat abban, hogy gyorsabban tudjanak alkalmazkodni a piaci elvárásokhoz. A digitalizáció ebben a körben közvetlen versenyképességi kérdés, mert javíthatja az átláthatóságot, csökkenti a működési hibákat, és megkönnyíti a kisebb szolgáltatók bekapcsolódását a nagyobb megbízói rendszerekbe.
A hazai szolgáltatók piaci pozíciójának erősítése érdekében az MLSZKSZ azt is javasolja, hogy az újonnan érkező külföldi beruházásoknál legyen elvárás, hogy a logisztikai szolgáltatási igényeik legalább 50 százalékát magyarországi szolgáltatóktól vegyék igénybe. Ez több megrendelést biztosíthatna a hazai vállalkozásoknak, és segítené a bekapcsolódásukat a nemzetközi ellátási láncokba.
A finanszírozás és az energiahatékonyság szintén kulcskérdés. A szövetség szerint kedvezményes finanszírozási lehetőségekre van szükség a forgóeszköz-finanszírozás, a flottamegújítás, az automatizáció és az energiahatékonysági beruházások támogatására, különösen azoknál a cégeknél, ahol a növekvő kintlévőségek már a napi működést is nehezítik.
Az MLSZKSZ közös energiabeszerzési rendszere segíti a piaci kockázatok mérséklését, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszeren keresztül támogatott intermodális fuvarozás pedig hozzájárul a zöldebb és hatékonyabb áruszállításhoz. Az intermodális és zöld logisztikai fejlesztések támogatása azért kiemelten fontos, mert egyszerre csökkentik a környezeti terhelést, javítják a közút és vasút közötti munkamegosztást, és új üzleti lehetőségeket teremtenek azoknak a szolgáltatóknak, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni a fenntarthatósági elvárásokhoz.
Egyszerűbb szabályozásra és célzott munkaerő-fejlesztésre van szükség
További fontos terület a szabályozási és munkaerőpiaci környezet javítása. A szövetség gyorsabb engedélyezési eljárásokat, kisebb adminisztratív terheket és célzott munkaerő-fejlesztési programokat tart indokoltnak. Ezek az intézkedések közvetlenül javíthatják az ágazat működésének hatékonyságát azáltal, hogy csökkentik a fejlesztések átfutási idejét, mérséklik a vállalkozások adminisztratív költségeit, emellett segíthetnek kezelni a képzett munkaerő hiányát is. Az MLSZKSZ már a jogalkotók felé is jelezte azokat a pontokat, ahol egyszerűbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb szabályozással lehetne támogatni a logisztikai vállalkozásokat.
"A magyar logisztika tartós növekedése most azon múlik, hogy a nagyvállalatok és a kisebb szolgáltatók tudnak-e egymást erősítő partnerként dolgozni, és ez az ökoszisztéma képes lesz-e együtt fejlődni, erősíteni a teljes ágazat ellenálló képességét" – tette hozzá Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.
