Allianz Kockázati Barométer 2023 – A kiberbűncselekmények és az üzletmenet megszakadása jelenti a legnagyobb veszélyt a növekvő gazdasági és energetikai kockázatok mellett
Az Allianz Kockázati Barométer 2023 egyszerre mutat állandóságot és változást. A kiberbiztonsági események és az üzletmenet megszakadása immár egymás után második éve vezeti a vállalatok legnagyobb aggályainak rangsorát (mindkettő az összes válasz 34 százalékában szerepelt). Idén azonban a makrogazdasági környezet változásainak, például az infláció, a pénzpiaci volatilitás és a fenyegető recesszió (amely az éves összehasonlításban a 10. helyről a 3.-ra lépett elő), valamint az energiaválság hatásainak (új tényezőként a 4. helyen nyitott) a jelentősége nőtt a legnagyobb mértékben. Ez a változás annak tudható be, hogy kibontakozóban vannak a Covid19 utóhatásainak és az Ukrajnában dúló háborúnak az egész világot érintő gazdasági és politikai következményei.
Az ilyen sürgető nehézségek azonnali intézkedésre késztetik a vállalatokat is, ami magyarázatot ad arra, miért szorult vissza a természeti katasztrófákkal járó kockázatok (a 3. helyről a 6.-ra) és az éghajlatváltozás (a 6. helyről a 7.-re) az éves rangsorban, ahogy a világjárvány (a 4. helyről a 13.-ra) is veszített a jelentőségéből annak következtében, hogy a védőoltásoknak köszönhetően megszűntek a lezárások és a korlátozások. A politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak szintén új tényező a tíz legnagyobb globális kockázat között (10. hely) , míg a képzett munkaerő hiánya a 8. helyre lépett elő. A jogi és szabályozási változások továbbra is a fő kockázatok közé tartoznak (az 5. helyen), a tűzeset/robbanás viszont két hellyel visszaesett, így már csak a 9. A teljes globális, illetve országokra bontott kockázatok megtekinthetők a teljes – angol nyelvű – Kockázati Barométerben.
Magyarországon a vállalatokra és vállalkozásokra leselkedő legnagyobb kockázatot az energiaválság közvetlen, illetve a vele járó közvetett hatások jelentik (energiaellátási hiány, az ennek következményeként fellépő szolgáltatáskimaradások, illetve az árak ingadozása), melyet a felmérésben résztvevő magyar szakértők 50 százaléka sorolt a legfontosabb potenciális kockázatok közé. Ezt követik az elsőhöz valamelyest kapcsolódó makrogazdasági fejlemények jelentette kockázatok (melyek közül a legégetőbb az infláció), melyeket 47 százalék sorolt a leginkább fenyegetést jelentő tényezők közé. A nemzetközi listán is kiemelt kockázati tényezőnek minősített jogi és szabályozási változások hatásait pedig a kitöltők 37 százaléka azonosította az egyik legjelentősebb rizikófaktorként, így ez a harmadik helyre került a rangsorban.
