ÁSZ: Dinamikus növekedés és egyensúly

A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzetét a Költségvetési Tanács (KT) félévente értékeli. Az ÁSZ törvényi kötelezettsége, hogy elemzéssel támogassa a KT-t. Az ÁSZ elemzése hozzájárul a KT megalapozott véleményének kialakításában.

A 2021 évi költségvetés folyamatokat a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindulásának ösztönzése határozta meg alapvetően. Ennek érdekében 2021 tavaszán a költségvetési törvény módosítására került sor. A módosított törvény az államadósságmutató 2021 év végi értékét a GDP 79,9%-ban határozta meg. Az államadósságmutató az előirányzottnál jobban, 76,8%-ra csökkent, GDP dinamikus 7,1%-os növekedésének köszönhetően. Az államadósságszabály teljesült.

A dinamikus gazdasági növekedéshez olyan intézkedések járultak hozzá, mint a működőtőke-befektetések és a hazai vállalkozások beruházásainak ösztönzése, lakásépítések és felújítások támogatása, a hitelmoratórium részleges fenntartása, a rezsicsökkentés megőrzése, a válság negatív hatásainak enyhítésére 2020-ban bevezetett adó- és járulékkedvezmények többségének megtartása, emelik ki az ÁSZ elemzői. A gazdasági növekedésnek és a foglalkoztatottság bővülésének köszönhetően a költségvetés adóbevételei a tervezettet meghaladó mértékben emelkedtek, amihez hozzájárult az inflációnak előre jelzettnél gyorsabb emelkedése is.

A gazdasági növekedéshez – egy kivétellel – minden nemzetgazdasági ág hozzájárult. Kiemelkedő mértékű volt az építőipar, és az átlagot meghaladó az ipar és – többek között – az egészségügyi és szociális ellátások növekedése. A külkereskedelmi egyenleg a fogyasztás és az állóeszköz felhalmozás jelentős növekedése mellett is javult. Magyarország Helyreállítási Tervét az illetékes uniós intézmény 2021-ben nem hagyta jóvá, így a költségvetési törvényben előirányzott 326 Mrd forint előleg folyósítására sem került sor az Európai Bizottság részéről.

A központi alrendszer a 2021 évet a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiánnyal zárta. Az ÁSZ elemzés rámutat, hogy a kiadások növekedésének hátterében elsősorban a járványügyi védekezéshez szükséges többletkiadások, illetve a negatív gazdasági hatásokat ellensúlyozó intézkedések, a foglalkoztatást ösztönző, valamint munkahelymegtartást célzó programokhoz kapcsolódó kiadások állnak. A hiányt számottevően növelte az uniós bevételek jelentős elmaradása is. Az uniós bevételek az uniós programokra kifizetett kiadások különbözetére a magyar költségvetésnek 637,3 Mrd Ft összegű forrást kellett - megelőlegeznie, ami a tervezett különbözetnek mintegy hétszeresét tette ki.

A magas pénzforgalmi hiány ellenére kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított hiánya a költségvetési törvényben rögzítetthez (GDP 7,5%) képest kevesebb, a GDP 6,8%-a lett.