ÁSZ: Európa 2020 - Hol tartunk?
Hazánk a foglalkoztatás terén a nemzeti célt már 2017-ben elérte és a foglalkoztatási ráta ezt követően mindvégig a célérték felett helyezkedett el. A szegénységben és kirekesztésben élők aránya a tervezettnél erőteljesebben csökkent, 2020-ra a célérték 7,2%ponttal kedvezőbb, mint a meghatározott célérték.
Az éghajlatváltozás és energia-felhasználás terén kitűzött három cél közül kedvező, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása az elemzett időszakban mindvégig a célérték alatt maradt, aminek következtében hazánk klímaváltozáshoz történő hozzájárulása a tervezettnél kedvezőbben alakult. A megújuló energiaforrások aránya a 2012-2014. években, az energiamegtakarítás területén kitűzött célok pedig 2012-2015. években mozogtak a megfelelő tartományban.
Az oktatás területén, a diplomások aránya a 30-34 éves népességen belül elérte és meghaladta a kitűzött célértékeket, a korai iskolaelhagyók aránya azonban az elemzett időszakban még egy évben sem érte el a kitűzött célértéket, leginkább 2010-ben közelítette meg azt. A hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 0,48%ponttal emelkedett ugyan, azonban még 0,19%ponttal elmarad a célértékként meghatározott 1,8%-tól.
Az adatok elemzése azt mutatja, hogy az EU2020 stratégia tervezése során nem éltek a célok trendszerű meghatározásának lehetőségével, amely a lakosság jobblétének az ösztönzését korszerűbb módon segíthetné. Az EU2020 stratégia folyamatosan javuló adatokkal számolt, vagyis a kitűzött céloknak az időszak végére, 2020-ra kellett teljesülnie. A célok kijelölésének ezen módja nem vette figyelembe sem a vis maior események bekövetkeztét, sem a gazdaság ciklikusságát.
Így a COVID-19 világjárvány következtében a tagállamokban 2020-ban kihirdetett veszélyhelyzet, továbbá az elemzett időszakban a gazdaságban bekövetkezett fellendülések és visszaesések azt eredményezték, hogy egyes célértékek a közbenső években teljesültek, míg az időszak végére nem. Mindemellett a stratégia koordinációs jellegét mutatja, hogy a célok megvalósításához uniós szinten nem – csak a tagállamoktól elvártan – történt meg az erőforrások hozzárendelése, így a célok teljesítésének az értékelése, számon kérhetősége is korlátozott.
