Aszály, gyenge termés, technológiai áttörések – így zárult a 2025-ös agrárszezon

„Nagyon nehéz évet zárunk a magyar mezőgazdaságban. Míg a világ más részein, például a kukoricában rekordtermést várnak, addig a hazai és régiós termelők komoly veszteségekkel szembesülnek. Az árak ugyan viszonylag stabilak maradtak, de a termésátlagok és a jövő évi kilátások egyelőre borúsak” - értékelte a helyzetet Tóth Tamás, a  Syngenta vetőmag marketingvezetője.

Eltérő eredmények a főbb növénykultúrákban

A kalászos gabonák, köztük az 1 millió hektáron termesztett őszi búza esetében közepes termést könyvelhettek el idén a magyar gazdák, ami pozitívan hatott az őszi vetésekre is. A kapásnövények – kukorica és napraforgó esetében viszont a tavasztól nyár végéig tartó aszály és a szokatlan hideg időjárás miatt gyenge eredményeket hoztak.

A kukorica az Alföld jelentős részén a megtérülési pont környékén mozog, viszont számos térségben alatta marad. Még a hagyományosan jó terméseredményeket hozó dunántúli régiókban is jelentős elmaradás tapasztalható, így várhatóan az idei kukoricatermés nem fedezi majd teljes mértékben a hazai igényeket a Syngenta értékelése szerint. A napraforgó esetében kedvezőbb a helyzet: bár az országos átlag itt sem jelent rekordot, számos gazdaság kiemelkedő eredményről számolhat be. Ennek oka, hogy a termelők egyre tudatosabban választanak hibridet és technológiát, felismerve, hogy a napraforgó mára az egyik legjövedelmezőbb növény hazánkban. A jó aszálytűrésű növény biztos, hogy meghatározó lesz a jövőben is a hazai agráriumban.

Klímaváltozás: kihívás és alkalmazkodás

A Syngenta szerint a klímaváltozás hatása a magyar mezőgazdaságban ma már kézzelfogható. Egyes térségekben a gazdálkodás ellehetetlenül, ugyanakkor a technológia, a genetika és a digitalizáció új lehetőségeket kínál.

„A modern genetikának, az adatalapú döntéshozatalnak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően több lehetőségünk van, mint valaha. De ehhez szemléletváltásra van szükség: a konzervatív megközelítések helyett a termelőknek nyitniuk kell az új megoldások felé” - hangsúlyozta Tóth Tamás.

Adatalapú döntések és precíziós megoldások

A magyar mezőgazdaságban is már minden döntést okszerűen, adatalapon érdemes meghozni. A Syngenta Cropwise digitális eszköztára éppen ebben nyújt támogatást, segítve a gazdákat a megfelelő hibrid, tápanyag- és növényvédelmi stratégia megválasztásában. Az aszálytűrés ma már alapvető elvárás Magyarországon, de az ellenálló hibridek sem képesek minden körülményt kompenzálni. A siker kulcsa a helyspecifikus hibridválasztás, a precíziós gazdálkodás és a biológiai megoldások integrálása.

„A precíziós gazdálkodás nem cél, hanem eszköz a fenntarthatóság felé. Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de az adatalapú döntésekkel csökkenthetjük a kockázatokat. Az Artesian hibridek, az A.I.R. technológia és a biológiai megoldásaink mind ebben segítenek. A megfelelő aszály-, és betegség ellenálló hibridet a megfelelő tőszámmal, tápanyaggal és növényvédelmi-, növényápolási technológiával elvetve és kezelve csökkenteni tudjuk az időjárás okozta kockázatokat. ” - tette hozzá a szakértő.

Közös fejlődés, közös eredmények

A Syngenta „Együtt fejlődünk” programja továbbra is nagy sikerrel fut országszerte, a kezdeményezés célja, hogy a termelők ne csak egy-egy növényben, hanem vetésforgóban gondolkodjanak, hiszen a növények egymásra gyakorolt hatása meghatározza a hosszú távú eredményességet is. A program idén már a kukoricára is kiterjedt, és a kezdeményezés iránti érdeklődés évről-évre növekszik. A Syngenta hamarosan részletesen bemutatja a 2025-ös év tapasztalatait és eredményeit, amelyek új irányt mutathatnak a fenntartható magyar mezőgazdaság számára.

A jövő mezőgazdasága: tudás, innováció és együttműködés

A Syngenta hosszú távú célja, hogy továbbra is a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó szereplője maradjon. A legjobb genetikától a leginnovatívabb növényvédelmi és digitális megoldásokig átfogó fejlesztéseket végez azért, hogy az agrárgazdálkodókkal együtt bármilyen kihívásra választ találjon.