Átszoktak a bűnözők a digitális eszközökre - Ezekre figyeljünk!
Rétvári Bence kiemelte: különösen az idősek figyelmét szükséges erre felhívni.
Ismertette: az elkövetők módszerei folyamatosan változnak és bővülnek, a szélhámosok előszeretettel alkalmaznak újabb és újabb trükköket, hogy az emberek naivitását, jóhiszeműségét, figyelmetlenségét kihasználva meglopják őket. Rétvári Bence szerint ugyanakkor a hazai rendőri szervek is egyre éberebbek, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy felszámolják ezen bűnbandákat, valamint kampányfilmekkel, plakátokkal és közleményekkel hívják fel arra az állampolgárok figyelmét, hogy hogyan szúrják ki, ha netes csalók akarják megszerezni adataikat, pénzüket.
Az államtitkár felsorolta azokat a leggyakoribb csalási típusokat is, amelyek miatt több eljárást indított a rendőrség.
Mint mondta, az egyik legelterjedtebb módszer a bankok nevében telefonhívásokkal elkövetett csalások, amelyek során pénzintézetek nevében, egy magát ügyintézőnek kiadó csaló próbálja tőrbe ejteni az áldozatokat. Jellemzően ilyenkor azt próbálják meg elhitetni az áldozattal, hogy jogtalan támadás érte a számlafiókját, ezért azonnal cselekedni kell, például jelszót vagy számlaszámot kell változtatni - fogalmazott Rétvári Bence. Hozzátette: az elkövetők távoli elérést biztosító program letöltésére bírják rá a sértetteket, amelyen keresztül bárhol hozzáférnek az ott megadott információkhoz, például az internetbank belépési kódjához, vagy a bankkártyaszám adataihoz.
Felidézte: idén májusban a rendőrség lecsapott egy ilyen csalásokat elkövető bűnbandára. A rendőrség összesen 36 főt vont büntetőeljárás alá, akik mindegyikét az illetékes bíróság letartóztatásba helyezte. A gyanúsítottaknak pénzmosás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt kell majd felelniük - vetítette előre az államtitkár.
Rétvári Bence gyakori módszernek nevezte még a csomagküldő társaságok nevének felhasználásával elkövetett csalást is, amelynek során olyan emberek adatait lopják el, akik valamilyen közösségi platformon, vagy adás-vételi oldalon kínálják eladásra termékeiket. A hirdetésre vevőként jelentkező csalók a gyorsabb ügyintézés és szállítás érdekében egy hamisított linket küldenek az eladónak, amely egy olyan oldalra navigálja őt, ami egy bankválasztó, azaz a Magyarországon legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező pénzintézetek logóit jeleníti meg. Amikor az eladó kiválasztja a bankszámláját vezető pénzintézetet, megjelenik egy olyan adathalász felület, ami a bank honlapjához megtévesztésig hasonlít, és ha az eladók megadják itt a bankszámlaszámukat, illetve a belépési azonosítóikat, hozzáférhetővé teszik a bankszámlájukat a csalóknak. Miután az elkövetők belépnek a megszerzett adatokkal a fiókba, kitiltják onnan a megtévesztett áldozatot, és annyi pénzt emelnek le a számlájáról, amennyit csak akarnak - mutatott rá Rétvári Bence, hozzátéve: a kicsalt összeget többségében "stróman" számlákra utalják, majd onnan másodperceken belül azokat továbbutalják.
Az államtitkár szintén elterjedtnek nevezte azon csalást, ahol az elkövetők SMS-ben vagy e-mailben küldenek értesítést, hogy havidíj elmaradás van egy streaming szolgáltató felé. A felszólítással egyidőben egy linket is küldenek az áldozatoknak, melyre rákattintva látszólag a szolgáltató oldala jelenik meg, s ahol többek között a bankkártyaszámot és az ellenőrző kódot (CVC) kell megadni, de valójában ez az oldal is a bűnözőkhöz kapcsolódik, akik az így megszerzett kártyaadatokkal visszaélve utalásokat hajtanak végre és okoznak kárt.
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet védekezni a telefonon, SMS-ben és e-mailben érkezett csalások ellen, Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet: fontos, hogy idegeneknek sosem szabad megadni a bankkártya vagy online banki adatokat, és senki ne küldjön másolatot az okmányairól. Rámutatott: ha valóban a számlavezető bank keresi az ügyfelet, akkor ott elég megadni a nevet, a születési helyet és időt, maximum még a lakcímet. Ha gyanús a hívás, azonnal bontani kell a vonalat, és hívni a bank hivatalos telefonszámát - mondta. Azt is hangsúlyozta: telefonos ügyintéző javaslatára semmilyen alkalmazást nem szabad letölteni.
Rétvári Bence szerint amennyiben felmerül a kétség, hogy nem egy hivatalos weboldal, bank, vagy szolgáltató küldött üzenetet - ez ellenőrizhető a feladó címéből is - akkor soha nem szabad megnyitni az üzenetben szereplő linket. Bármilyen ügyintézés, vásárlás során mindig a hivatalos weboldalakon kell tájékozódni és az ott szereplő elérhetőségeket, telefonszámokat, email címeket kell használni a kapcsolatfelvétel során - húzta alá az államtitkár.
