Az áfacsökkentés és a támogatások nagy lökést adtak
Az első negyedévben erőteljes áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, a drágulás mértéke megközelítette a 6,3 százalékot. Ilyen mértékű növekedés utoljára 2020 első negyedévében volt megfigyelhető. A reál értelemben vett változás ennél mérsékeltebb, 5,06 százalékos volt. Az árak emelkedésében szerepet játszott a kereslet hirtelen megugrása az első három hónapban, amelyhez hozzájárultak az év elejétől elérhető lakásvásárlási támogatások is.
Az érdeklődés még a második negyedévben is erős maradt, de az árak az előzetes adatok alapján csak minimális mértékben emelkedtek, a változás mindössze 0,94 százalékos volt. Reál értelemben a magas infláció miatt az árak enyhe, 0,24 százalékos mérséklődése volt megfigyelhető. A harmadik negyedévről még csak kevés adat áll rendelkezésre, a piac alakulására az ingatlanközvetítő hálózatok tapasztalataiból lehet következtetni, amelyek alapján a harmadik negyedévben tovább drágulhattak az ingatlanok.
A Takarék Index elemzői szerint 2021 első féléve minden régióban áremelkedést hozott a fajlagos medián árakban. Éves szinten 3,5 és 13,3 százalék között mozgott a drágulás mértéke. A legnagyobb emelkedés a fajlagos árakban Észak-Magyarországon volt, míg a legkevésbé a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld drágult. De nemcsak a régiók, hanem a településtípusok esetében is jelentős eltérés volt. Az értékesített ingatatlanok négyzetméterára a községekben 5,2 százalékkal csökkent, míg a megyeszékhelyeken 8,62 százalékkal nőtt.
Megugrott az adásvételi kedv az év elején
Az idei év sokkal élénkebb lakáspiacot hozott a tavalyi után, hiába érkeztek a koronavírus újabb hullámai. Az első negyedévben 2020-hoz képest több mint 20 százalékkal több tranzakcióra került sor, de 2019-hez képest is 7 százalékos volt a növekedés. A 2020-as második negyedévhez képest a korlátozások ellenére is 62 százalékkal több tranzakció történt, és 2019-hez képest is 7 százalékos bővülésre került sor. A július és szeptember közötti időszakban ugyanakkor vesztett a lendületéből a piac, mind 2020-hoz, mind pedig 2019-hez képest. Az adásvételek száma az egy évvel korábbihoz képest 9, a két évvel korábbihoz képest pedig 10 százalékkal esett vissza.
Összességében a Duna House tranzakciószám-becslése alapján az év első tizenegy hónapjában majdnem 140 ezer adásvételre kerülhetett sor Magyarországon, ami nagyjából megfelel a 2019-es azonos időszaki számoknak. 2020-hoz képest pedig jelentős, 15 százalékos növekedést jelent.
Lassan talál magára a lakásbérleti piac
A lakásbérleti piacot tavaly erőteljesen megviselte a koronavírus-járvány, különösen a fővárosban. Idén a járvány okozta nehézségek ellenére ismét kezdett magára találni a piac, a bérleti díjak az év elejétől emelkedni kezdtek a KSH-lakbérindexe alapján, amiben fontos szerepe volt a kínálat mérséklődésének. Októberre az előző év azonos időszakához képest országosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, bár a 2020-as januári maximum értékhez képest még 3 százalékos volt az elmaradás országosan. A bérleti díjak Budapesten is emelkedtek, októberre 2020 végéhez képest 11,4 százalékkal. Azonban a 2020-as év eleji szinthez képest még mindig 6,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A korábban a legnagyobb zuhanást elszenvedő pesti belső kerületekben is jelentősen emelkedtek a bérleti díjak 2020 vége óta, ugyanakkor még mindig csaknem 10 százalékkal elmaradtak a 2020 elején fizetendőtől.
A Takarék Index elemzői megvizsgálták, hogy milyen hozamokkal lehet számolni a lakáspiacon az árváltozások következtében. Bár a bérleti díjak idén jelentős emelkedést mutattak, a szintén emelkedő lakásárak miatt a tavalyihoz képest enyhén csökkentek a kiadási célú lakásvásárlások hozamai. 3 százalékos éves jövőbeli áremelkedést feltételezve a Takarék Index kalkulációi szerint, egy 50 százalékban hitelből finanszírozott ingatlanbefektetés során, használt lakás vásárlása esetén a nettó sajáttőke arányos nyereség 4,9 és 6,7 százalék között mozgott a fővárosban, míg az új lakások esetében 4 és 6 százalék között alakult. A vizsgált vidéki városokban (Debrecen, Pécs, Győr, Szeged, Miskolc) a használt ingatlanokkal elérhető sajáttőke-arányos nyereség 6,1 és 9,4 százalék között volt.
A vidék húzza a lakásépítések növekedését
2021 január elsejétől ismét 5 százalékosra csökkent az újépítésű lakások áfája, a kedvezményes áfakulcs a 2022. december 31-ig építési engedélyt szerző projektekre alkalmazható, ha az otthonokat 2026 végéig értékesítik. Ennek következtében, a 2020-as drasztikus visszaesést követően, idén jelentősen nőtt a kiadott építési engedélyek száma. 2021 első három negyedévében csaknem 30 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint 2020 azonos időszakában (22,4 ezret), bár ez továbbra is elmaradt a 2017-2019-es azonos időszaki szinttől. A fővárosban azonban az élénkülés elmaradt, az első három negyedévben kevesebb engedély adtak ki, mint az előző évben január és szeptember között.
Erőteljes különbség mutatkozik a társasházi lakások és a családi házak engedélyeztetésének dinamikájában. A családi házak esetében a visszaesés 2020-ban is jelentősen kisebb volt, mint a társasházi lakásoknál, 2021-ben pedig még lényegesebb volt az eltérés. Míg az egyszerű bejelentések száma az idei év első 9 hónapjában meghaladta a 2017-2019-es szinteket is, addig társasházi lakásokra (nem egyszerű bejelentés) kevesebb engedélyt adtak ki még a 2020-asnál is a január és a szeptemberi időszakban. Számuk messze elmaradt a 2018-2019-es években kiadottól, annak körülbelül fele volt. Élénkülés azonban ez utóbbiaknál is látszott 2020 második, harmadik és negyedik negyedévéhez képest.
Az átadott lakások száma nagyjából a 2020-as azonos időszaki szinten alakult 2021 első 9 hónapjában, összesen 12,6 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami meghaladta a 2019-ben és a 2018-ban 9 hónap alatt átadott otthonok számát is, körülbelül 25 százalékkal készült el több ingatlan. Budapesten szintén több lakást adtak át, 2020 első 9 hónapjának a dupláját.
Az energiahatékonyságban még sokat kell fejlődni
Idén ősszel elindult az NHP Zöld Otthon Program, amelynek keretében a bankok kedvezményes, legfeljebb 2,5 százalékos hitelt nyújthatnak az energiahatékony új lakást építőknek és vásárlóknak. A Takarék Index elemzőinek összesítése szerint a Zöld Otthon Program előírásának egyelőre kevés már elkészült ingatlan felel meg. A 2016 és 2020 között kiadott energiatanúsítványok mindössze 2,6 százaléka volt BB vagy jobb minősítésű, miközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) tartozott a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százaléka. A most induló év az energetikai jellemzőket illetően jelentős változást hoz, 2022. június 30. után már csak a legalább BB minősítésű otthonok kaphatnak használatbavételi engedélyt.
Ezt hozza a jövő: lassuló árnövekedés a használt, drágulás az új lakások piacán
A lakáspiac jövőjét illetően a Takarék Index elemzői szerint több tényezőre érdemes figyelni, mint a járvány alakulása, a gazdasági növekedés mértéke, a bérek bővülési üteme vagy a hitelezés és a hitelkamatok változása. A szakemberek nagy kockázatot a piac lefelé fordulására nem látnak. A használt lakások piacán lassulhat az árak növekedése jövőre, az infláció miatt pedig a reál árváltozás a nominálisnál jóval alacsonyabb lehet. Az új lakások piacán a zöld hitel keresletnövekedést okozhat, miközben az alapanyagok és a munkaerő szűkös és drágul, ami az árakat is felfelé lökheti.
