Az AI sem tudja, mégis kitalálhatja, hol nyugszik Attila király

Nem alkalmasak az emberi jogok hatékony védelmére az uniós AI Act termékmegfelelőségi szabályai – egyebek mellett erről olvashatunk a Gondolat Kiadó és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa együttműködésében megjelent, mesterségesintelligencia-központú szakirodalmi sorozat első kötetében, amely számos szakember bevonásával, több irányból tanulmányozza a mesterséges intelligencia (MI) jellemzőit, viselkedését és működését.

Az AI sem tudja, mégis kitalálhatja, hol nyugszik Attila király

„Felelős AI – Az AI irányításának gyakorlati megközelítése” címmel jelent meg Rab Árpád, Majó-Petri Zoltán és Koltay András új könyve, amely jog-, média- és társadalomtudományi szemléletű blokkokban egyaránt vizsgálja az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások hatását a társadalmunkra, a gazdaságra és a jövőnkre, de kitér az új technológiák helyes és felelős használatának kérdéseire is.

A kötet első, jogtudományi szemléletű blokkjában – más neves szerzők mellett – Ződi Zsolt írását olvashatjuk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa ebben a mérnöki és a jogi gondolkodásmód ellentétét vizsgálja – elsősorban az MI-re vonatkozó európai uniós szabályozásban, az AI Actben, megállapítva, hogy annak termékmegfelelőségi szabályai alkalmatlanok az emberi jogok sérelmének megakadályozására. Ezt azzal magyarázza, hogy a termékmegfelelőség koncepciója eredetileg a kézzelfogható, fizikai termékek értékelésére szolgált, így egyértelműen mérhető, számszerűsíthető, „mérnökies” paramétereken alapul – ez a szemlélet azonban nem alkalmazható az olyan emberi jogokra, mint a megkülönböztetés tilalma vagy a szólásszabadság, ahogy az olyan, természetüknél fogva számszerűsíthetetlen definíciókra sem, mint a jogállamiság és a demokrácia. Az ilyesfajta, árnyaltabb fogalmak sokszor csak konkrét eseteken keresztül ragadhatók meg, mérnöki szemléletű értelmezésük pedig nehézségeket szülhet az MI-re vonatkozó közösségi normák alkalmazásakor.

A kötet második, médiatudományi szemléletű blokkját Aczél Petra írása nyitja. Az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője ebben úgy fogalmaz: ahogy az MI terjed, és egyre inkább globálissá, a hétköznapok részévé válik, az értelmezése is változik, hiszen abba újabb és újabb nézőpontokat kell bevonni. A mesterséges intelligenciát a három „A” rendszereként értelmezi, kifejezve annak legfontosabb tulajdonságait: algoritmikus, autonóm jellegű és automatizált. Aczél Petra szerint az MI a digitális világ első „élőlényének” is tekinthető: önállóbb és fejlődőbb, mint okostársai, misztikusabb, mint az algoritmusok, szabadabb, mint a programok – vagyis az élőlénységnek több jellemzője igaz rá, mint bármely eddigi digitális formátumra. 

Az emberi és a mesterséges intelligencia különbözőségét, illetve azt, hogy az MI tudása milyen formában haladhatja meg az emberét, a kutatásvezető egy példával szemlélteti: hozzánk hasonlóan a mesterséges intelligencia sem tudja, hol van Attila hun király sírja, hiszen csak annak a tudásnak lehet birtokában, amelyhez az emberiség digitalizált tudástárából hozzáférhet. Mégis, ha „tudás” alatt a meglévő tudásanyagunk új összefüggéseinek kifürkészését értjük, az MI – következtetéseinek számosságából és variációiból adódóan – többre képes, mint mi. Aczél Petra szerint így az is elképzelhető, hogy ha elégszer kérdezzük, a rendelkezésre álló adatok sokféle konfigurálásával az MI végül kitalálja, hol van az a bizonyos királyi sír.

A kötet harmadik, társadalomtudományi szemléletű blokkja Z. Karvalics László írásával indul. Az információtudós ebben kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciát fontos lenne szélesebb társadalmi, kulturális és történeti összefüggéseibe helyezve, úgynevezett mesterkontextusokba ágyazva értelmezni. A mesterkontextusok olyan keretrendszerek, amelyekbe folyamatosan be tudjuk illeszteni az egyre bővülő ismereteinket, a szerző pedig úgy véli, ezeknek fontos lenne teret biztosítani az MI-ről szóló közös, tudományos gondolkodásban – amely aztán a közös cselekvést is meghatározza majd. Szerinte a mesterséges intelligencia kortárs értelmezésének nagy problémája, hogy fejlődésének mesterkontextusokon keresztüli vizsgálata általában elmarad, pedig ez a segítségünkre lenne abban, hogy az MI-t az emberi és a társadalmi élet szerves részeként tudjuk értelmezni. Z. Karvalics László úgy véli, a megfelelő vizsgálati szempontokkal a mesterséges intelligenciára egy, a korábbi technológiai fejlődéssel és annak hatásaival logikusan összefüggő újításként tudnánk tekinteni, és nem tartanánk többé egy hirtelen itt termett, izolált jelenségnek.

Szintén a harmadik blokkban olvashatjuk Rab Árpád értekezését. Az NMHH Innovációs Laborjának vezetője ebben egyebek között egy olyan, 2023 decemberében készült reprezentatív kutatás eredményeit ismerteti, amely az MI megítélését és az MI-alapú szolgáltatások mindennapi megélését vizsgálta a hazai társadalomban. Az eredményekből kiderült, hogy a magyarok 34 százaléka használt már valamilyen generatív MI-n alapuló szolgáltatást, 8 százaléka pedig már fizetett is ilyenért. A részletes vizsgálati adatokból jelentős regionális különbségek is kitűnnek: a budapestiek kiemelkedő arányban használnak generatív MI-n alapuló szolgáltatásokat, a 18–35 éves korosztály pedig jelentősen magasabb arányban nyitott a technológia iránt a fővárosban, mint máshol. A kutatás egy szintén említésre méltó megfigyelése, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vesznek igénybe MI-re épülő szolgáltatásokat – ideértve a fizetős szolgáltatásokat is.

Rab Árpád az írásában arra is rávilágít, hogy nem helyes a magyarokat csupán az új technológiát „elfogadókra” és „elutasítókra” bontani, mert gondosabb vizsgálattal számos, az MI-vel kapcsolatos finom csomósodást, véleménykülönbséget, elvárást és félelmet figyelhetünk meg a társadalomban.

A frissen megjelent kötetben a fentieken túl számos további izgalmas értekezést olvashatunk különféle tudományágak neves képviselőitől. Ideális olvasmány mindazok számára, akik többféle nézőpontból is szeretnék megérteni és átlátni az MI működését, hatásait és az ezekhez kapcsolódó etikai, jogi és társadalmi kérdéseket. Ajánlható jogi és gazdasági szakértőknek, médiatudósoknak, digitális stratégáknak és mindenkinek, aki szakmai érdeklődéssel fordul a témához.

Pénteken felfelé vette az irányt a mértékadó európai tőzsdék többsége

3 napnyi esés után pénteken ugyan emelkedni tudott a mértékadó nyugat-európai tőzsdék többsége, ám ez nem volt elég ahhoz, hogy ledolgozzák a korábban összeszedett mínuszokat, a befektetők a geopolitikai bizonytalanság miatt az alacsonyabb kockázatú eszközök felé fordultak.
2025. 06. 23. 09:00
Megosztás:

Az Egyesült Államok vasárnap Izrael oldalán belépett az Iránnal szembeni konfliktusba

Donald Trump június 19-én jelentette be, hogy 2 héten belül határoz arról, beavatkozik-e az Izrael és Irán között június 12-e óta dúló katonai konfliktusba, amit Izrael azzal az indokkal robbantott ki, hogy információik szerint Irán kritikus közelségbe került ahhoz, hogy atomfegyvere legyen.
2025. 06. 23. 08:30
Megosztás:

A Bitcoin kínálati sokkja fokozódik – a DOT bányászok akár napi 9800 dollárt is kereshetnek a következő bikapiac előtt

A korlátozott új kibocsátás és a megugró kereslet gyorsítja a Bitcoin kínálati szűkösségét, az elemzők pedig azt jósolják, hogy az árfolyam 2030-ra akár 710 000 dollárig is emelkedhet, ami 580%-os növekedést jelent a jelenlegi szintekhez képest.
2025. 06. 23. 08:30
Megosztás:

Az XRP a leginkább alulértékelt kriptó 2 dollár alatt? Elemzők 10 dollárt jósolnak 2026-ra

Az XRP mindig is egy kétarcú érme volt. Egyrészt az egyik legkorábbi jelentős blokkláncprojekt örökségét hordozza. Másrészt jogi kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek lassították a növekedését.
2025. 06. 23. 08:00
Megosztás:

Brit ENSZ-nagykövet: A katonai fellépés nem hoz tartós megoldást Irán ügyében

A brit ENSZ-nagykövet szerint a katonai fellépés önmagában nem kínál tartós megoldást az iráni atomprogrammal kapcsolatos aggodalmakra.
2025. 06. 23. 07:30
Megosztás:

Pete Hegseth: az amerikai légitámadás megfosztotta Iránt az atomfegyver lehetőségétől

"Elsöprő sikernek" nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
2025. 06. 23. 06:30
Megosztás:

Helyreállítják a pápateszéri Kurali-malom romjait uniós és állami forrásból

Mintegy 390 millió forint vissza nem térítendő állami és európai uniós finanszírozású támogatással újulnak meg Pápateszér külterületén az egykori, kétszintes Kurali-malom romjai, ahol az eredeti állapotot idéző helyreállítási munkálatok kezdődnek.
2025. 06. 23. 05:00
Megosztás:

Meghaladja a "diplomás minimálbért" a diákok átlagos órabére

A tavalyit 7-10 százalékkal haladja meg, így 2100 forint körül mozoghat 2025 nyarán a diák munkavállalók átlagos órabére - mondta el Kott Zoltán, a piacvezető Meló-Diák vezérigazgatója. A diákmunka átlagos díjazása így meghaladja a garantált bérminimumot is.
2025. 06. 23. 04:00
Megosztás:

Az izraeli külügyminiszter szerint Trump bátor lépést tett

Az izraeli külügyminiszter szerint bátor lépés volt az amerikai légierő vasárnap hajnali támadása iráni nukleáris célpontok ellen. Gideon Szaár az M1-nek adott interjúban elmondta, hogy Izrael elkötelezett a gázai helyzet megoldásában, a Hamász fogságában lévő izraeli túszok hazahozatalában, és kész tovább bővíteni kapcsolatait Magyarországgal.
2025. 06. 23. 03:00
Megosztás:

Bitcoin-tartalék Texas módra – Állami vagyon kriptóban, új korszak kezdődhet?

A texasi állam hivatalosan is belevágott: állami pénzből vásárol Bitcoint. Ez a lépés nemcsak pénzügyi innováció, hanem politikai üzenet is – más államok számára precedens lehet.
2025. 06. 23. 02:30
Megosztás:

Ez most tényleg az év pályázata: 3 ország, 3 álomhely, 1 lehetőség!

A Godot Intézet új pályázata három fiatal művésznek kínál nemzetközi rezidenciát: kastély Franciaországban, stúdió Hága belvárosában vagy inspiráció Marrákesben.
2025. 06. 23. 02:00
Megosztás:

„Dollárból digitális aranyba?” – Amerikai képviselő a Fed felszámolását javasolja, felerősödhet a Bitcoin narratíva

A kriptopiac új reménye vagy politikai látványelem? Egy új törvényjavaslat radikálisan átalakíthatná az amerikai pénzrendszert – és vele együtt a kriptopénzek szerepét is.
2025. 06. 23. 01:30
Megosztás:

Megújulnak Gyál forgalmas belterületi útjai

Gyál Város Önkormányzata 457 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert Gyál belterületi útjainak korszerűsítésére. A pályázat keretein belül a Pesti út - Széchenyi utca, valamint az Ady Endre utca forgalmas szakaszainak felújítása kezdődött meg. A "Belterületi utak komplex fejlesztése Gyálon" elnevezésű beruházás a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, és célja a biztonságosabb, fenntarthatóbb közlekedési infrastruktúra kialakítása a városban. A projekt várhatóan még idén nyáron lezárul.
2025. 06. 23. 01:00
Megosztás:

Olajháború árnyékában zuhan a kriptó: Bitcoin 100 ezer dollár alatt, az Ethereum szabadesésben

A világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalának lezárásával fenyeget Irán, ami globális pánikot indított el – és ennek a kriptovaluták is az elszenvedői. A Bitcoin árfolyama 100 ezer dollár alá bukott, miközben az Ethereum, több, mint 10%-ot, az XRP pedig közel 8%-ot veszített értékéből. A piac most az olajhoz hasonlóan ingatagabb, mint valaha.
2025. 06. 23. 00:34
Megosztás:

A BTC Bull Token lehet a tuti befektetés a bizonytalanság alatt?

A Bitcoin árfolyamára komoly eladási nyomás nehezedik. A Glassnode adatai szerint azok a befektetők, akik 6-12 hónappal ezelőtt vásároltak Bitcoint, június 16-án 904 millió dolláros nyereséget valósítottak meg, ami az év második legnagyobb egynapos nyeresége volt.
2025. 06. 23. 00:01
Megosztás:

Marco Rubio: az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal

Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal - jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve.
2025. 06. 22. 23:00
Megosztás:

Spanyolország nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára

Spanyolország megállapodott a NATO-val, hogy nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára - jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök rendkívüli televíziós nyilatkozatban vasárnap.
2025. 06. 22. 22:00
Megosztás:

Jön a kánikula

A jövő hét elején kissé visszaesik a hőmérséklet és megnő a zápor, zivatar esélye, de aztán ismét melegedés kezdődik csütörtökig, amikor akár 32-39 Celsius-fok is lehet a legmelegebb órákban. Pénteken már egy hidegfront miatt felhősebb időre kell készülni, a hőmérséklet 6-7 fokkal visszaesik és többfelé lehet zápor, zivatar, de a hét végére visszatér a napos, száraz idő 30 fok körüli maximumokkal. A szél egész héten élénk, olykor erős lesz - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.
2025. 06. 22. 21:00
Megosztás:

Bitcoin zuhanás 100 ezer dollár alá: Meddig tarthat a lejtmenet?

Több mint 4%-os esés egyetlen nap alatt, közel 875 millió dollárnyi likvidáció és globális geopolitikai feszültségek – a Bitcoin legújabb zuhanása új korszak kezdetét is jelentheti. Mi áll a háttérben, és meddig eshet még a piac?
2025. 06. 22. 19:00
Megosztás:

Elítélte Moszkva az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadást

Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát - hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.
2025. 06. 22. 18:30
Megosztás: