Az államfő vagy a miniszterelnök közvetlen megválasztásának bevezetéséről egyeztet az olasz kormány

A Giorgia Meloni vezetésével tavaly október 22-én megszületett kormány választási ígéretei között szerepelt a prezidenciális, vagyis elnöki rendszer bevezetése, az államfő közvetlen megválasztásával. Ebben az államformában az elnök egy személyben testesíti meg a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat.

A jobboldali kormány másik javaslata a francia típusú, úgynevezett félelnöki rendszer megteremtése, melyben egyszerre kormányoz a közvetlenül megválasztott elnök, valamint a parlamenti választásokból kikerülő miniszterelnök és kormánya, mely a törvényhozásnak felelős. Harmadik opcióként a Meloni-kormány a miniszterelnök közvetlen megválasztását javasolja a mostani gyakorlat helyett, melyben a kormányfő a választások utáni pártok közötti paktumból, tehát közvetetten kerül ki. Mindhárom tervezet célja az államfő vagy a kormányfő pozíciójának erősítése. A javaslatok a jelenlegi parlamentáris köztársaság felépítését módosítanák, amihez alkotmányos reformok szükségesek.

Giorgia Meloni kormánya működésének 199. napján egyeztetést indított az ellenzéki pártokkal: kedd délután egymás után fogadta az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a függetlenek parlamenti frakciója, a centrumpártok, a +Európa, a Zöldek és a Baloldal, valamint a Demokrata Párt (PD) delegációját. Ez volt az első alkalom, hogy Meloni személyesen egyeztetett a PD új baloldali főtitkárával, Elly Schleinnel.

A tárgyaláson Giorgia Meloni mellett többek között részt vett a két miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini, a Liga vezetője és Antonio Tajani, a Hajrá, Olaszország (FI) alelnöke, jelen volt továbbá Francesco Saverio Marini alkotmányjogász. Az elnöki rendszer a Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) párt régi álma, és a teljes jobboldal támogatja, miközben az ellenzék elveti. A kormányfő közvetlen megválasztásában az úgynevezett harmadik pólus, vagyis a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) támogathatja a jobboldal elképzeléseit.

Az M5S elnöke, Giuseppe Conte a kormányoldallal tartott egyeztetés után nemet mondott a kormányfő közvetlen megválasztására, de nem zárkózott el teljesen a mindenkori miniszterelnök hatalmának megerősítésétől. Az ellenzék szerint mindez "nem számít prioritásnak, szerintem meg prioritás nemet mondani a hatalmi paloták laboratóriumaiban született kormányokra és a választók akaratára bízni a kormányzók kiválasztását, (ezzel) stabilitást adni a nemzetnek, öt évig tartó kormánnyal" - nyilatkozott Giorgia Meloni az egyeztetések előtt.

Antonio Tajani emlékeztetett, hogy a kormánypártok az ellenzék támogatása nélkül is készek keresztülvinni az alkotmányos reformot, ha kell, akár népszavazásra bocsátva a kérdést. Az elnöki köztársaság bevezetése, illetve a miniszterelnök közvetlen megválasztása a nyolcvanas évek óta az olasz politika napirendjén szerepel, többek között Silvio Berlusconi volt kormányfő szorgalmazta a prezidenciális rendszer megteremtését.

A Meloni-kormány az alkotmányos reformok minél gyorsabb elindítására törekszik, szem előtt tartva azt is, hogy a jelenleg 81 éves, 2022-ben második mandátumra megválasztott államfő, Sergio Mattarella nem biztos, hogy kitölti hétéves szolgálatát, és akár már jövőre visszavonulhat tisztségéből.

A mostani parlamentáris rendszerben az olasz kormányfők átlagban két évig tudnak helyükön maradni, és a politikai stabilitás hiánya befolyásolja "a gazdasági növekedést, a piacok bizalmát, a lakosság életének tervezését, az intézményekhez fűződő kapcsolatokat (...) is, s nem lehet az ország jövőjét tervezni, ha a kormányok gyors ütemben váltják egymást, és folyamatosan módosítják a szabályokat" - nyilatkozott Elisabetta Casellati intézményes reformokért felelős miniszter a Corriere della Sera című napilapnak. 1946 óta a Giorgia Meloni vezette kormány a hatvannyolcadik Olaszországban.