Az EKB nyitva hagyta az 50 bázispontos emelés lehetőségét

Ettől függetlenül fontos bejelentéseket tett a jegybank. Ahogy várható volt, július 1-től véget ér az eszközvásárlási program. Nem volt meglepetés azt sem, hogy az inflációs várakozásokat felfelé, a növekedési előrejelzést pedig lefelé módosították. Az idei inflációs előrejelzést 5,1%-ról 6,8%-ra emelték, a jövő évit 2,1%-ról 3,5%-ra. Sőt, még 2024-ben is minimálisan cél fölötti, 2,1%-os inflációt látnak.

Az idei GDP növekedési előrejelzést 3,7%-ról 2,8%-ra, a jövő évit 2,8%-ról 2,1%-ra rontották, és csak a 2024-es évet illetően történt pozitív változás, azt 1,6%-ról 2,1%-ra emelték. Összességében a stagflációs, slowflation félelmek fokozódása látható. Az infláció esetében továbbra is felfelé mutató kockázatok tapasztalhatók, és egyre szélesebb körű az inflációs nyomás, ami a másodkörös hatások megjelenésére utal.

A jövőbeli kamatpályát illetően meglehetősen határozott volt a jegybank. Bejelentették, hogy júliusban 25 bázisponttal emelni fogják az alapkamatot, és hogy szeptembertől fokozatos, de kitartó kamatemelési sorozat várható. Ezzel 11 év után először fog kamatot emelni az EKB. Az igazi kérdés a szeptemberi emelés mértéke lesz. Ezt a kérdést egyelőre nyitva hagyta a jegybank, a bejövő adatoktól teszik majd függővé. Vagyis elképzelhetőnek tűnik az 50 bázispontos emelés is, amire 2000 óta nem volt példa.

Az EKB bejelentéseit követően emelkedésnek indultak az európai hozamok, és a kockázati felárak is emelkedtek. A 10 éves olasz és német hozamok közti különbözet 210 bázispont fölé emelkedett, amire utoljára 2020 májusában volt példa. (forrás: ERSTE)