Az eladók és a vevők is kivárásra játszanak a balatoni ingatlanpiacon
Az idei év elejétől a balatoni ingatlanpiacon is élénkült a kereslet a tavalyi évben jellemző szintekhez képest, azonban ennek kapcsán mindenképpen figyelembe kell venni, hogy akkor “szinte nulla volt” a piaci mozgás - derült ki Krausz Gábornak, a Balla Ingatlan siófoki irodája ingatlanközvetítőjének szavaiból.
A beruházók is vevőkre várnak most, olyannyira, hogy tavaly óta nem is változtattak az árakon, ennek ellenére az újépítésű ingatlanok piacán is kevés tranzakció realizálódik. A szakértő tapasztalatai szerint a vevők az alacsonyabb kamatok reményében kivárnak, illetve abban reménykednek, hogy majd árat csökkent az eladó, miközben az eladók szintén kivárnak, amíg tudnak, és nem mérséklik az árakat.
Ennek is köszönhető, hogy a beruházások üteme lelassult, “csak annyit tesznek bele amennyit muszáj, szépen lassan építkeznek, hátha közben történik valami pozitív a piacon és megindul a kereslet” - fogalmazott Krausz Gábor.
Az elmúlt 20 év tapasztalata alapján azonban úgy véli, hogy meg is fog jelenni hamarosan a kereslet a piacon, és sokan majd csak későn kapnak észbe, hogy kihagyták a lehetőséget, amikor még alacsonyabb árakon tudtak volna vásárolni. Még ha ezek az árak most magasnak is tűnnek, hamarosan nem lesznek azok - vélekedett a szakértő.
Krausz Gábor szerint az ingatlanpiac esetében is azt az alapelvet érdemes alkalmazni, hogy akkor kell vásárolni, amikor mindenki elad. Azt ugyanakkor elismeri, hogy ehhez kell egy kis bátorság, na meg némi tőke.
A lényeg azonban az, hogy miközben a kereslet kismértékben élénkült, az árak egyelőre nem változtak. Az alku mértéke 0 és 10 százalék között alakul, tehát vannak esetek, amikor egyáltalán nem lehet árengedményt elérni.
Az értékesítési idők most jellemzően megnyúltak, sok ingatlan esetében években mérhető az eladás. Az olyan ingatlanokat lehet gyorsabban eladni, melyek olcsók: az 50 millió forint alatti áron megszerezhető présházakra, mezőgazdasági ingatlanokra, telkekre érezhető a legnagyobb kereslet, melyekre 30-50 négyzetméter alapterületű nyaralót, gazdasági épületet szeretnének építeni a vevők. Ezen kívül nagyobb igény mutatkozik még a vidéki családi házakra, de csak a 70-80 millió forintos árszintig.
A befektetők egyelőre nem erősítik az ingatlanpiacot, arányuk elhanyagolható jelenleg a vevői oldalon. Ugyanígy az állami támogatások sem nagyon pörgetik, már csak azért sem, mert ezek igénybevételéhez jellemzően túl magasak errefelé az árak, tehát Siófokon például egy újépítésű családi ház ára körülbelül 110 millió forintnál indul.
A hitelek viszont egyre nagyobb arányban jelennek meg ismét a vásárlásoknál, és sokan egészítik ki a meglévő alaptőkéjüket jelzálogkölcsönnel. Krausz Gábor úgy látja azonban, hogy a jelenlegi kamatszinten a mostaninál nagyobb lendületet a hitelek már nem adnak az ingatlanpiacnak. Ezért vagy újabb támogatásokra, vagy még alacsonyabb kamatokra lenne szükség a további élénküléshez. Az ingatlanárak ugyanis a mostani szintről már nem fognak csökkenni, vagyis az alacsony árak élénkítő hatására nem számíthatunk.
Ami a bérleti piacot illeti, Siófokon egy lakás havi bérleti díja most 150 ezer forintnál indul, családi házat 250-300 ezer forinttól lehet kivenni. Nagy változásokra itt sem kerül sor, hiszen a térségben nincsenek olyan munkalehetőségek, vagy felsőoktatási központok, melyek tömegesen vonzanák az embereket.
Egyébként a piacról a hosszú távú lakáskiadással foglalkozó befektetők is hiányoznak, csak nyári, rövid távú kiadók vannak jelen. Rövid távú kiadás esetében 30-40 ezer forint/éjszaka a kezdő ár, de olyan is előfordul, hogy 150-200 ezer forintot kérnek egy napért.
Krausz Gábor várakozásai szerint változásra akkor lehet számítani a balatoni ingatlanpiacon is, ha valamilyen gazdaságélénkítő program elindul, esetleg az ingatlanpiacot közvetlenül befolyásoló kormánydöntések születnek. Ugyanakkor azt érdemes tudni, hogy a Balaton esetében ezek mindig késve fejtik ki a hatásukat, mivel a fővárosból kiinduló folyamatok ide lassabban gyűrűznek be - tette hozzá a szakértő.