Az előző év a korrekcióé volt a biztosítók, a pénztárak, a tőkepiaci szereplők számára

A jegybank szerdán publikált, a Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését ismertetve elmondta: a biztosítási szektor díjbevétele tavaly (fióktelepekkel együtt) 6,5 százalékkal, 1647 milliárd forintra nőtt, elsősorban a nem-élet ág - casco, kgfb és a vagyonbiztosítások - díjbevételek közel inflációval azonos, 14,5 százalékos emelkedésének köszönhetően. Az élet-ágban - az egyszeri díjak jelentős visszaesése miatt - 6,3 százalékkal estek a díjbevételek.

A növekedés ellenére a nemzetközi összehasonlításban használatos penetráció - a díjak GDP-hez viszonyított aránya - 2 százalékra csökkent, így tovább távolodott az MNB 3 százalékos célértékétől - tette hozzá.

Nagy Koppány, a biztosítási- és pénztárfelügyeleti igazgatóság igazgatója elmondta: a biztosítási pótadó hatása miatt tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye. Sajáttőke-arányos nyereségük a 2022-es 9,5 százalékról 5,4 százalékra esett, a szektor tőkemegfelelési mutatója viszont a 2022-es 172 százalékról a szabályozói szint közel duplájára, 195 százalékra nőtt.

Jelentősen nőtt a szektor befektetéseinek értéke, amelyek 79 százaléka hazai eszközökben, elsősorban magyar állampapírban van - mondta.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon tavaly az emelkedő kötvény, állampapír és részvénypiaci hozamok miatt 1939 milliárd forintra nőtt a 2022-es 1596 milliárd forint után, ennek 47 százaléka állampapírban, 16 százaléka külföldi befektetési alapban, 9 százaléka hazai vállalati kötvényben és 8 százaléka hazai részvényben volt.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetéseknek köszönhetően csúcsot ért el a befizetések értéke, amit az adójóváírások is segítettek, ugyanakkor folyamatosan csökken és öregedik a tagság.

Nagy Koppány megjegyezte: a pénztáraknak nem sikerült a fiatalabb generációt megszólítani, sem aktivizálni a passzív tagokat.

Az MNB szerint a hosszútávú működés fenntartásához alapvető és átfogó reformra van szükség és ki kellene szélesíteni a befizetői kört, a munkáltatók nagyobb szerepvállalásával - mondta.

A 16-30 éves korosztály 3,3 százaléka volt pénztárag 2022-ben, szemben a 2002-es mintegy 10 százalékkal, így változás nélkül összeomolhat a rendszer - figyelmeztetett.

A nyugdíjpénztárak 2023-ban kimagasló, 21 százalékos hozamot értek el az előző évi mintegy 7 százalékos veszteség után. Tizenötéves távlatban a 6,99 százalékos éves nominális kamat 2,33 százalékos éves reálkamatot (infláció feletti kamat) jelentett a tagoknak - ismertette az adatokat.

Tavaly a nyugdíjpénztárak működési eredménye is pozitívba fordult, mindkét önkéntes pénztári ág jelentősen növelte működési tartalékszintjét - mondta.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagsága folyamatosan nő, számuk elérte az 1,12 milliót, meghaladva az önkéntes nyugdíjpénztártagok 1,07 milliós számát.

A tőkepiaci folyamatokra kitérve Bakos Péter főosztályvezető elmondta: négy évi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde forgalma csökkent, ugyanakkor a BUX index 38 százalékos emelkedésének köszönhetően a BÉT-en forgó részvények piaci kapitalizációja az év végére megközelítette a 14 900 milliárd forintot.

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon 47,5 százalékos bővüléssel új csúcsra, 19 401 milliárd forintra emelkedett. A befektetési alapok nettó eszközértéke is rekordot döntött, 14 632 milliárd forintos értéke 48,2 százalékkal haladja meg a 2022. évit, amit főként a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok hozamemelkedése, illetve a befizetések növekedése magyarázatott.

Ezzel összhangban a befektetési alapkezelők összesített adózott eredménye több mint 50 százalékkal 63,3 milliárdra forintot bővült - tette hozzá.

A korábbi stagnálás után növekedésnek indult a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya és a vezetett számlák száma is. Az előbbi közel 30 százalékkal 62 654 milliárd forintra, utóbbi 1,932 millióról 2,087 millióra nőtt - ismertette a főosztályvezető.