Az első félidőben vesztésre áll a magyar gazdaság, a másodikban javíthat

A gyenge eredmények azért nem okoztak meglepetést, mert az ipari termelés volumene az idei első negyedévben 3,1 százalékkal csökkent éves szinten. Az építőipar teljesítménye pedig 9,2 százalékkal mérséklődött. Ezek az ágazatok pedig visszahúzták a GDP termelési oldalát. “Bár a különböző ágazatok GDP-re gyakorolt pontos hatását csak a később megjelenő részletes adatokból lehet majd látni, valószínűleg a raktározásban, szállításban is negatív eredmény született. Ugyanakkor összességében a szolgáltatások és a tavaly nagyon gyengén szereplő mezőgazdaság kedvezően befolyásolhatta a GDP alakulását” - tette hozzá Németh Dávid.

A GDP másik, felhasználási oldalán a kiskereskedelmi forgalom zsugorodásából arra lehet következtetni, hogy a lakossági fogyasztás negatív irányba terelte az első negyedéves az eredményeket. Ez elsősorban a nettó reálbérek csökkenésével magyarázható. A beruházásoknál szintén hanyatlás lehetett, egyrészt azért, mert az uniós források hiánya miatt az azokon alapuló fejlesztések csak egy része indult el. Másrészt a magas kamatok miatt visszafogott a beruházási kedv. A GDP keresleti oldalán a negatív tényezőket kompenzálhatta a nettó export, amely pozitívan alakult februárban és márciusban.

Az év hátralévő részében várható tendenciákról szólva Németh Dávid azt mondta, egyelőre kérdés, hogy a második negyedévben az előzőhöz képest növekedést tud-e elérni a gazdaság. Negyedéves alapon nézve fejlődésre leginkább a harmadik negyedévben van kilátás, akkor az éves adatok is kedvezőek lesznek az erőteljes bázishatás miatt. Akkor pedig a mezőgazdaság az első negyedévhez hasonlóan is javíthat a számokon, de az agrárium mutatói jó eséllyel az egész év során kedvezően alakulhatnak.

Idén a 2022-es szinthez képest stagnálás várható. Az első félévben várható gyenge teljesítményt a második féléves adatok ellensúlyozhatják. Németh Dávid azt is elmondta, a 2024-es előrejelzés szempontjából még sok a bizonytalanság, ám a külföldi működőtőke és az uniós pénzek beáramlása hozzájárulhat a változáshoz.

A belső kereslet is lendületet kaphat, mivel a nettó reálbérek visszakerülhetnek a pozitív tartományba az inflációs nyomás enyhülése és a fizetések emelkedése nyomán. A jelenlegi kilátások alapján jövőre 3,5 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani éves összevetésben.