Az elszabadult energiaárak növelik a külkereskedelmi mérleghiányt
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott első becslése szerint augusztusban az export euróban számított értéke 37,1, az importé 40,6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, a külkereskedelmi egyenleg 582 millió euróval romlott és 1,300 milliárd euró deficittel zárt. Az év első nyolc hónapjában az euróban számolt export 18,6, az import 29,0 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva, az egyenleg 7,303 milliárd euróval romlott és 4,775 milliárd euró deficitet mutatott.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése jelentősen rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 5,157 milliárd euróval, azaz több mint háromnegyed résszel járult hozzá a külkereskedelmi mérleg 6,721 milliárd eurós romlásához az első hét hónapban - emlékeztetett.
A beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít Horváth András a következő hónapokban, amit az export javulása is segíthet az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése nyomán. A kivitel kilátásait azonban lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen csökkenhet a vásárlóerő. A háború és a gázárak elszállása miatt idén a bankholding szakértőinek várakozása szerint 7-7,5 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után, amit nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okoz.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is úgy látja, hogy a külkereskedelmi egyenleg a júliusihoz hasonlóan augusztusban is kedvezőtlen képet mutatott. Az export élénkülése magyarázható a kedvező ipari termelési adattal: míg a járműgyárak a bázisidőszakban a chiphiány miatt kevesebbet tudtak csak termelni, addig idén ez már kevésbé gátolta a termelésüket. Ekkora növekedést természetesen nem elsősorban a volumen változása okoz, hanem jelentős szerepet játszik az árak emelkedése is - hangsúlyozta. Augusztusban a cserearány vélhetően ismét romlott az egy évvel korábbihoz képest, hiszen az energiaárak robbanása jelentős hatást gyakorol az import értékére. Az exportárak is emelkednek, bár az import áraknál kisebb mértékben. Ezt mutatja az is, hogy az ipari termelői árak az exportértékesítésben augusztusban 31,6 százalékkal voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi adat megerősíti, hogy idén a folyó fizetési mérlegben akár a GDP 10 százalékát is elérő hiány várható - figyelmeztetett.
A következő hónapokban a külkereskedelmi adatok továbbra is kedvezőtlen képet mutatnak majd az energiaárak elszállása és így az import drágulása miatt. Kérdés, hogy az export szintje kitart-e, azaz a magasabb áron értékesíthető termékekre lesz-e kereslet. A külkereskedelmi egyenleg érdemi javulására akkor van esély, ha a világpiaci energiaárak normalizálódnak - jelezte Regős Gábor.
