Az energiaszegénység csökkentése nemcsak klímapolitikai, hanem társadalmi igazságossági kérdés is
„Lakóépületeink energetikai felújítása, az energiaszegénység kezelése európai uniós kötelezettség, és a klímavédelmi célok elérésének alapvető feltétele. De nem csak ezért lenne szükség intézkedésekre, hanem mert Magyarországon több százezer háztartást érint az energiaszegénység, akiknek nehézséget okoz az energiaszámlák kifizetése vagy az otthonaik megfelelő fűtése” – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője az eseményen. A Habitat 14. alkalommal publikálja éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. Az idei riport 1. fejezetének bemutatóját november 5-én tartották meg a Margit krt.-i Habitat Kreatív Központban.
Több ezer milliárd forint támogatás – de a rászorulók kimaradnak
Az elmúlt években közel 3000 milliárd forint közpénz jutott lakhatási támogatásokra, ezek nagyobb része azonban a tulajdonszerzést segítette, nem a lakhatási körülmények javítását. A felújítási támogatások – például a Falusi CSOK vagy az Otthonfelújítási Támogatás – nem csak, hogy nem voltak szociálisan célzottak, de a feltételrendszerük miatt a leginkább rászoruló háztartások sokszor kimaradtak a programokból.
Magyarországon a lakosság mintegy 8–10 százalékát, több százezer háztartást érint az energiaszegénység. Leginkább a vidéki, rossz energiahatékonyságú családi házakban élő, fatüzelésre vagy elavult konvektoros fűtésre szoruló, alacsony jövedelmű családok érintettek ebben a nehéz élethelyzetben.
A Habitat válasza: az egyablakos támogatói modell
A Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás programjával 2021 óta dolgozik azon, hogy azok a családok is hozzáférjenek az állami támogatásokhoz, akiknek ehhez külső segítségre van szükségük. A kialakított egyablakos támogatói modellünk a teljes folyamatban segíti a háztartásokat – a tájékoztatástól a pályázat benyújtásán és a kivitelezésen át a felújítás befejezéséig.
A modell három pillére:
Előfinanszírozás: a Habitat megelőlegezi a munkálatok költségeit, így a családoknak nem kell megtakarítással rendelkezniük.
Személyes mentorálás: szakemberek kísérik végig a családokat az ügyintézésben és döntésekben.
Minőségi kivitelezés: a felújításokat ellenőrzött, megbízható kivitelezők végzik.
2025 szeptemberéig 86 család kapcsolódott be a programba, közülük 28 otthon már megújult, összesen 163 millió forint értékben. A beavatkozások nemcsak műszaki fejlesztéseket hoztak a családok életébe, hanem alapvető életminőség-javulást is: biztonságosabb, egészségesebb, méltóbb otthonokban lakhatnak.
Személyes támogatás nélkül nincs hatékony segítség
A program tapasztalatai szerint a legfontosabb tényező a személyes támogatás: a rászoruló családoknak nem elég, ha papíron jogosultak a támogatásra – a folyamaton végig kell őket kísérni. Az ilyen „egyablakos” modellek biztosítják, hogy a közpénzek valóban oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá.
A Habitat tapasztalatai szerint a modell működtetése mind anyagilag, mind társadalmilag megtérül: a működési költség a támogatási érték legfeljebb 15,5 százaléka, ami a program bővülésével 10 százalék alá csökkenhet.
A jövő lakáspolitikája: klímavédelem és társadalmi igazságosság
A legnagyobb kibocsátáscsökkentés a legrosszabb állapotú épületek felújításával érhető el – amelyekben jellemzően az energiaszegénység által érintett háztartások élnek. A Habitat for Humanity Magyarország szerint fontos, hogy a jövő támogatási rendszerei
-legyenek szociálisan célzottak,
-biztosítsák az előfinanszírozást,
-tegyék lehetővé az egyszerű és emberközeli ügyintézést,
-valamint épüljenek a helyi támogató hálózatokra.
„A lakhatási szegénységben élő, állami támogatásokhoz nehezen hozzáférő, rossz állapotú és energetikailag korszerűtlen épületekben élő családok otthonainak felújítási támogatása nem csupán szociális, hanem klímavédelmi kérdés is.” – mondta el Illyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.
Habár változást – az épületfelújítást és az energiafogyasztás csökkentését, azaz a minőségi és megfizethető lakhatás biztosítását – az érintett háztartások szintjén szeretnénk elérni, az ő lehetőségeik elsősorban a nemzeti szakpolitikáktól és a helyi lehetőségektől függnek. Ezért a WWF Magyarországgal közösen az EUKI által támogatott BioJust projekt keretében ezeket a területeket is célozzuk: szakpolitikai javaslatokat készítettünk és önkormányzati együttműködésben a települések lehetőségeit vizsgáljuk mintaprojekteken keresztül.
