Az építőipar súlya Magyarországon az EU átlagát közelíti, de növekedése gyorsabb
A közlemény szerint az elemzés szemlélete újszerű, ugyanis a KSH és az Eurostat adatbázisaiban meglévő adatok eddig nem alkalmazott összekapcsolásával mutatja be az ágazatot.
Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene, növekedési üteme tartósan meghaladta az EU-átlagot. Magyarországon - a bruttó hozzáadott érték és kibocsátás hányadosaként mérhető - építőipari értéklánchossz (36,4 százalék) az EU-átlag közelében alakulés nagyobb, mint Lengyelországban (30 százalék) és Csehországban (28 százalék) - ismertették.
Arra is rámutattak, hogy az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban), mintegy harmada az iparénak, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya: 2022-ben 36 százalék volt, miközben az iparban 21 százalék.
Közölték, hogy az ipar és az építőipar a szervezeti háttere is jelentős eltéréseket mutat. Az iparban az árbevétel 73 százaléka a legalább 250 embert foglalkoztató nagyvállalatoknál, további 16 százaléka a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoknál koncentrálódott 2022-ben, az építőiparban az 50 embernél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát.
Arra is kitértek, hogy a hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált: több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott értékének előállításából.
A társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez nyújthatnak támogatást a kísérleti statisztikák, amelyek a www.ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/ oldalon érhetőek el - olvasható a KSH közleményében.
