Az EU nem engedi többé, hogy Oroszország fegyverként használja energiaexportját
Az Európai Parlament plenáris vitáján a biztos emlékeztetett: május elején az Európai Bizottság elfogadta az orosz energiaimport megszüntetésére irányuló ütemtervet, amely "világos üzenetet küld Oroszországnak: elég volt!"
Felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaimportot: a szénimportot teljesen leállította, az olajimport arányát 27-ről 3, a gázét pedig 45-ről 13 százalékra csökkentette, mindezek ellenére tavaly még mindig 23 milliárd eurót fizetett Oroszországnak energiáért.
Jorgensen szerint a brüsszeli bizottság alaposan elemezte az orosz energia kivezetésének hatásait, és egy világos, kiszámítható menetrendet dolgozott ki a fokozatos megszüntetésre. A cél az energiaárak stabilizálása, a piac jogbiztonságának erősítése és az ellátásbiztonság fenntartása. Ennek részeként hamarosan jogi lépéseket tesznek az orosz gáz átláthatóságának szabályozására, és az év végéig betiltják az új és spot-szerződéses orosz gázimportot - taglalta.
"Továbbá 2027 végéig tervezzük az orosz vezetékes gáz és LNG importjának teljes betiltását a meglévő hosszú távú szerződések alapján"
- tette hozzá.
A biztos elmondta, hogy az EU kötelező nemzeti terveket kér a tagállamoktól az orosz gáz, olaj és nukleáris üzemanyag fokozatos kivezetésére, és ezeket már idén be kell nyújtani a biztonságos átmenet érdekében. Emellett szigorítják az orosz árnyékflottán keresztül érkező illegális olaj ellenőrzését, és új korlátozásokkal lépnek fel az orosz urán és más nukleáris anyagok importja ellen.
"Gazdaságilag kedvezőtlen helyzetbe hozzuk az orosz nukleáris üzemanyagot vámokkal, és megerősítjük az uniós nukleáris üzemanyag-ellátási láncot" - jelentette ki.
Közölte, hogy az EU többé nem hagy jóvá új szerződéseket orosz beszállítókkal mivel az orosz gáz kivezetése egy tudatos politikai irányváltás a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében. Hozzátette, hogy az Északi Áramlat gázvezeték jövőbeli használata "nem képzelhető el", mivel az EU célja a saját, tisztább és megfizethetőbb energia előállítása gazdasági és stratégiai okokból.
Jorgensen szerint az orosz energiaimport kivezetése egy átfogó uniós stratégia része, amely a forrásdiverzifikációra, az ellátásbiztonságra és a fosszilis tüzelőanyagok elhagyására épül. Az uniós támogatások révén több kulcsfontosságú gázinfrastruktúra-projekt valósult meg Közép- és Délkelet-Európában, csökkentve az orosz függőséget. Az Európai Bizottság emellett regionális együttműködéseket is ösztönöz, mindez pedig egy biztonságosabb, fenntarthatóbb és függetlenebb uniós energiapiac kialakítását szolgálja - fejtette ki.
Gyürk András, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott: az európai gazdaság válságban van, aminek egyik fő oka az energiaárak drámai emelkedése.
"Ma vállalataink mintegy négyszer fizetnek többet a gázért és háromszor az áramért globális versenytársaikhoz képest"
- hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint a bizottság tervezete megoldás helyett csak tovább mélyítené a problémát, az erőszakos energiaimport-korlátozás további jelentős áremelkedéshez vezetne, súlyos nehézséget okozva az európai gazdaságoknak, és gyengítve az európai ipar versenyképességét. Továbbá - tette hozzá - a javaslat végrehajtása Magyarországon két-háromszorosára növelné a rezsiköltségeket.
Kiemelte: Brüsszel terve súlyosan veszélyeztetné az ellátásbiztonságot is, és lehetetlenné tenné Magyarországon a dunai olajfinomító gazdaságos és a paksi atomerőmű biztonságos működtetését.
"Több ezer megszűnő munkahely, akadozó üzemanyagellátás, felére eső áramtermelés Brüsszel ajánlata Magyarországnak. Mi igent mondunk az olcsó és biztonságos energiára, ezért ebben a formában nemet mondunk a bizottság javaslatára" - zárta felszólalását Gyürk András.
