Az EU szigorúan veszi az unión kívüli állami támogatásokat
Az FSR tulajdonképpen az állami támogatásról szóló már meglévő uniós szabályokat terjeszti ki az unión kívüli országokra. Célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, és kiküszöbölje a harmadik államok által közvetlenül vagy közvetetten nyújtott támogatások hatását.
A rendelet nemcsak támogatásokra, hanem minden olyan pénzügyi hozzájárulásra vonatkozik, amely egy vagy több vállalkozásra, iparágra korlátozódva biztosít gazdasági előnyt. A közvetlen támogatások mellett ebbe a nagyon tág fogalomba tartozik például a hitelgarancia vagy az adókedvezmény, sőt, akár az is, ha a vállalkozás szolgáltatásokat nyújt, illetve terméket értékesít külföldi kormányoknak, állami vállalatoknak, vagy szolgáltatást vesz igénybe, illetve terméket szerez be tőlük, függetlenül attól, hogy a kifizetett díj piaci alapú-e.
„A rendelet komoly mérlegelési lehetőséget, illetve beavatkozási és szankcionálási jogkört biztosít a Bizottság számára. A bírság jogsértés esetén a vállalkozáscsoport világszintű árbevételének akár 10 százalékát is elérheti – mondta el dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie versenyjogi partnere. – A rendelet hatálya alá eső tranzakciók során alapos előzetes felkészülés szükséges a cégek részéről, illetőleg javasolt FSR nyilvántartás és kockázati profil készítése annak érdekében, hogy a vállalat elkerülje a bírságokat és az üzletmenet fennakadását.”
A Bizottság akkor avatkozik be, ha a támogatás torzító hatású, azaz alkalmas a kedvezményezett versenyhelyzetének javítására, és negatívan hat a versenyre az uniós belső piacon. Torzító hatásnak minősül például a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégeknek nyújtott olyan támogatás, amely nélkül a cég csődbe menne, az adósságok fedezetére nyújtott korlátlan garancia, vagy az a támogatás, amely segítségével a cég közbeszerzésen indokolatlanul előnyös ajánlatot tud tenni.
Mit kell bejelenteni és mit ellenőriz a Bizottság?
Az FSR alapján három területen ellenőrizhetők a támogatások. Bizonyos árbevételt elérő összefonódásokat, illetve nagy értékű közbeszerzéseket előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak, és ezek csak jóváhagyás esetén haladhatnak tovább. Emellett a külföldi támogatások minden más esetben hivatalból is vizsgálhatók – akár akkor is, ha nem érik el a küszöbértékeket. Ez utóbbit a Bizottság már a rendelet júliusi hatálybalépése óta megteheti, a kötelező bejelentéseket előíró szabályok pedig október 12-től léptek életbe, és a korábban megkezdett, de az októberi határidőig le nem zárt tranzakciókra is vonatkoznak.
"Egy összefonódás akkor bejelentésköteles, ha a résztvevő felek közül legalább az egyik az Európai Unióban letelepedett (akár leányvállalattal), és elérte a legalább 500 millió eurós árbevételt, illetve valamelyik fél a megelőző három évben kapott legalább 50 millió eurónyi pénzügyi hozzájárulást unión kívüli országtól." – tette hozzá dr. Horányi Márton.
Közbeszerzési eljáráson való indulást akkor kell bejelenteni, ha a kiírás értéke legalább 250 millió euró, és az ajánlattévő (vagy kapcsolt vállalkozásai, sőt, fő alvállalkozói) a megelőző három évben legalább 4 millió eurónyi pénzügyi hozzájárulást kapott unión kívüli országtól. A 4 millió euró alatti támogatásokról is tételesen nyilatkozni kell.
A Bizottság emellett hivatalból tíz évre (illetve a rendelet hatályba lépését megelőző időszak esetén 2018-ig) visszamenőleg vizsgálhat bármilyen pénzügyi hozzájárulást. Közbeszerzések esetén három évre tekinthet vissza, de ez nem eredményezheti az odaítélő döntés megsemmisítését vagy a szerződés megszüntetését.
