Az EU szigorúan veszi az unión kívüli állami támogatásokat
![Az EU szigorúan veszi az unión kívüli állami támogatásokat](/upload/file/60580/orig.webp)
Az FSR tulajdonképpen az állami támogatásról szóló már meglévő uniós szabályokat terjeszti ki az unión kívüli országokra. Célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, és kiküszöbölje a harmadik államok által közvetlenül vagy közvetetten nyújtott támogatások hatását.
A rendelet nemcsak támogatásokra, hanem minden olyan pénzügyi hozzájárulásra vonatkozik, amely egy vagy több vállalkozásra, iparágra korlátozódva biztosít gazdasági előnyt. A közvetlen támogatások mellett ebbe a nagyon tág fogalomba tartozik például a hitelgarancia vagy az adókedvezmény, sőt, akár az is, ha a vállalkozás szolgáltatásokat nyújt, illetve terméket értékesít külföldi kormányoknak, állami vállalatoknak, vagy szolgáltatást vesz igénybe, illetve terméket szerez be tőlük, függetlenül attól, hogy a kifizetett díj piaci alapú-e.
„A rendelet komoly mérlegelési lehetőséget, illetve beavatkozási és szankcionálási jogkört biztosít a Bizottság számára. A bírság jogsértés esetén a vállalkozáscsoport világszintű árbevételének akár 10 százalékát is elérheti – mondta el dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie versenyjogi partnere. – A rendelet hatálya alá eső tranzakciók során alapos előzetes felkészülés szükséges a cégek részéről, illetőleg javasolt FSR nyilvántartás és kockázati profil készítése annak érdekében, hogy a vállalat elkerülje a bírságokat és az üzletmenet fennakadását.”
A Bizottság akkor avatkozik be, ha a támogatás torzító hatású, azaz alkalmas a kedvezményezett versenyhelyzetének javítására, és negatívan hat a versenyre az uniós belső piacon. Torzító hatásnak minősül például a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégeknek nyújtott olyan támogatás, amely nélkül a cég csődbe menne, az adósságok fedezetére nyújtott korlátlan garancia, vagy az a támogatás, amely segítségével a cég közbeszerzésen indokolatlanul előnyös ajánlatot tud tenni.
Mit kell bejelenteni és mit ellenőriz a Bizottság?
Az FSR alapján három területen ellenőrizhetők a támogatások. Bizonyos árbevételt elérő összefonódásokat, illetve nagy értékű közbeszerzéseket előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak, és ezek csak jóváhagyás esetén haladhatnak tovább. Emellett a külföldi támogatások minden más esetben hivatalból is vizsgálhatók – akár akkor is, ha nem érik el a küszöbértékeket. Ez utóbbit a Bizottság már a rendelet júliusi hatálybalépése óta megteheti, a kötelező bejelentéseket előíró szabályok pedig október 12-től léptek életbe, és a korábban megkezdett, de az októberi határidőig le nem zárt tranzakciókra is vonatkoznak.
"Egy összefonódás akkor bejelentésköteles, ha a résztvevő felek közül legalább az egyik az Európai Unióban letelepedett (akár leányvállalattal), és elérte a legalább 500 millió eurós árbevételt, illetve valamelyik fél a megelőző három évben kapott legalább 50 millió eurónyi pénzügyi hozzájárulást unión kívüli országtól." – tette hozzá dr. Horányi Márton.
Közbeszerzési eljáráson való indulást akkor kell bejelenteni, ha a kiírás értéke legalább 250 millió euró, és az ajánlattévő (vagy kapcsolt vállalkozásai, sőt, fő alvállalkozói) a megelőző három évben legalább 4 millió eurónyi pénzügyi hozzájárulást kapott unión kívüli országtól. A 4 millió euró alatti támogatásokról is tételesen nyilatkozni kell.
A Bizottság emellett hivatalból tíz évre (illetve a rendelet hatályba lépését megelőző időszak esetén 2018-ig) visszamenőleg vizsgálhat bármilyen pénzügyi hozzájárulást. Közbeszerzések esetén három évre tekinthet vissza, de ez nem eredményezheti az odaítélő döntés megsemmisítését vagy a szerződés megszüntetését.