Az év végéig biztosan erős maradhat a forint
Jelentős kockázatot hordoznak a vámháborúk
Bár az Egyesült Államok és az EU közötti kereskedelmi megállapodás enyhített a feszültségeken, a 15 százalékos vámplafon komoly terhet jelent a kontinens gazdaságára nézve, ráadásul a vámháborúk lezáratlan kérdései továbbra is kockázatokat hordoznak Európa számára. Mivel hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere, Németország megcélzott gazdaságélénkítő programjának hatása inkább 2026-tól válik érzékelhetővé, egyelőre az ipari megrendelések és az export is csökkenést mutat – ezzel a magyar növekedést is visszafogva.
„Noha a második negyedévben az előzetes várakozásokat meghaladó GDP-adat érkezett, összességében úgy látjuk, hogy az év egészében 0,8 százalék lehet az átlagos növekedés. A szolgáltatások, főként az információs és kommunikációs szektor, illetve a kiskereskedelem és vendéglátás növekedése erősítette a gazdaságot, míg az ipar és a mezőgazdaság jelentős visszaesést szenvedett el – főként a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a gyenge külső kereslet miatt. Bíztató ugyanakkor, hogy a német és az euróövezeti feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek az elmúlt hónapokban többéves csúcsra emelkedtek, így ez jövőre lökést adhat a hazai gazdaságnak is” – jelentette ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
Bővült a foglalkoztatottak száma
Júliusban a korábbi hónapok gyengesége után váratlanul erős foglalkoztatotti adatot láttunk; egy hónap alatt 30 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma – tartós pozitív trendfordulóra ugyanakkor csak akkor lehet számítani, ha a gazdasági növekedés is érezhetőbben magára talál. Mivel a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. A vállalatok bizonytalanságának enyhülésével újra elindulhat a munkaerő toborzása. Az MBH Elemzési Centrum szakértői 2025-re továbbra is 4,4 százalékos, 2026-ra 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak.
4,5 százalékos átlagos éves infláció várható idén
Az árrésstop bevezetése ugyan segített kordában tartani az inflációt, az áremelkedés mértéke azonban így is a jegybanki célsávon kívül mozgott az elmúlt hónapokban. A nyári hónapok átmeneti dezinflációja után ősszel 4,5 százalék körül alakulhat az infláció, majd decemberre ismét 4 százalékot megközelítő szintet érhet el. A forint ereje a dezinflációt segíti, ugyanakkor az árrésstop jövőbeli kivezetése kedvezőtlen hatást gyakorolhat az árszínvonalra.
„A kilátásokat tekintve jó jel, hogy a maginfláció – vagyis a gyorsan változó, egyedi hatásoktól megtisztított mutató – tovább csökkent, 3,9 százalékos augusztusi éves szintű növekedése négy éve nem látott alacsony szintet jelent. A jelenleg látható tendenciák alapján 2025-ben 4,5 százalékos, 2026-ra pedig 3,9 százalékos átlagos inflációs rátával számolunk” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.
Jövőre indulhat a kamatcsökkentés
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egy éve 6,50 százalékon tartja az alapkamatot, és a jelek szerint a közeljövőben ez nem is fog megváltozni. Ennek fő oka, hogy az infláció továbbra is célsávon kívül mozog, ráadásul a forint jelenlegi stabilitását is megingathatná egy korán megkezdett monetáris lazítás. Az MBH Bank szakértői mindezek alapján változatlan, 6,50 százalékos alapkamatot várnak az idei év végére.
„Tekintettel arra, hogy várakozásunk szerint az EKB és a Fed is csökkenteni fogja az irányadó rátát 2026 végéig, ez a magyar jegybank számára is egyre nagyobb teret adhat a kamatcsökkentésre. 2026-ban már elindulhat egy lazítási ciklus, melynek következtében a jövő év végére 6,00 százalékos alapkamattal számolunk” – emelte ki Árokszállási Zoltán.
Az infláció elleni küzdelem és a Fed várható kamatcsökkentései miatt erős a forint
Az MBH Elemzési Centrum a forint euróval szembeni árfolyamát idén év végén 397,5 forintra prognosztizálja, míg a jövőre várható átlagos árfolyam 400,3 forint lehet. Az elmúlt három hónap devizapiaci folyamatai a dollárgyengülésről és az ezzel párhuzamos forintfelértékelődésről szóltak, míg ezzel párhuzamosan az euró-forint árfolyam a június eleji 403 feletti szintről szeptember elejére – kétéves rekordot döntve – a 391-es szint alá is benézett.
A forint elmúlt hetekben látott erősödése mögött a szakértők szerint nemzetközi és hazai tényezők is állnak. Nemzetközi szinten a Fed kamatvágási várakozásai, az amerikai munkaerőpiac gyengülése és a politikai bizonytalanságok gyengítették a dollárt, miközben az Európai Központi Bank már óvatosabb politikát folytatott. Hazánkban a magas, 6,5 százalékos jegybanki alapkamat és a jegybank szigorú hangneme támogatta az árfolyam erősödését. Az MNB elnökének kijelentése, miszerint a gyenge forint már nem előnyös a felzárkózás szempontjából és árfolyamstabilitásra van szükség, tovább erősítette a forintot.
Fontos, hogy jelenleg a forint nominális árfolyama az MNB politikája miatt tekinthető viszonylag erősnek, azonban ha az alapvető inflációs folyamatokat sikerül moderáltabb mederbe terelni és az inflációs várakozások is lecsökkennének, úgy az MNB végre elkezdhetné a kamatcsökkentéseket, ami gyengítené a forint egyik legfontosabb jelenlegi támaszát.
Meghaladja a célt, de a tavalyinál jobb lesz a hiány
A szakérők szerint az államháztartás eredményszemléletű hiánya a tavalyi, 4,9 százaléknál minden bizonnyal alacsonyabb lesz, de meghaladja a költségvetési tervben szereplő, 4,1 százalékos szintet. Mivel az állampapírkamatok miatt jelentkező kiadások csökkennek ebben az évben – ami jelentősen javítja az egyenleget – az elemzők jelenleg a GDP 4,6 százaléka körüli hiányt látják reálisnak.
„Az államadósság GDP-arányos rátája Magyarországon idén kismértékben emelkedhet 2024-hez képest. Ennek a gyenge GDP-növekedés és a relatíve magas költségvetési hiány az oka. Az adósságráta növekedésének mértékét azonban idén csillapíthatja, hogy a forint árfolyama év végén a tavalyihoz képest lényegesen erősebb lehet” – húzta alá Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
