Az évtized közepéig töretlenül fog növekedhet a hőszivattyúk iránti kereslet hazánkban
A tavalyi évben tapasztalt visszaesést követően az idei évben nagyjából 50%-kal növekedett a klímaberendezések forgalma hazánkban éppúgy, mint a régióban. Annak ellenére, hogy nem születtek melegrekordok napi szinten az idei nyáron, az átlaghőmérséklet idén sokkal melegebb volt, mint 2020 nyarán. Voltak konstans nagyon meleg időszakok, és amikor hosszú ideig van meleg, éjszakára sem hűl le érezhetően a hőmérséklet, az emberek nehezen tudnak aludni, ilyenkor ugrásszerűen emelkedik a kereslet a klímák iránt. A kereslet nagyon megnőtt a berendezésekre, ráadásul olyan mértékben, amivel a gyártók nehezen
A koronavírus-járvány hatására számos világcég gyártótevékenysége állt le rövidebb-hosszabb időre az elmúlt 18 hónap során. Ez egy olyan folyamatot indított el a gyártásban és szállításban, ami még mind a mai napig nem rendeződött. A piaci igény megnőtt, különösen a tavalyi évhez képest, a gyártási kapacitások viszont egyáltalán nem voltak 100% közelében. Elszállt egymástól a kereslet és a kínálat, így minden gyártó azon dolgozik a világon, hogy ez helyreálljon, persze több-kevesebb sikerrel. „Ez nemcsak a klímákraés hőszivattyúk területére korlátozódik, hanem ez a trend tapasztalható az autóiparban, az építőiparban, a faanyagok, a burkolatok gyártása és szállítása során is. Az egész folyamat kiszámíthatatlanná vált, ami megnehezíti a cégek számára a tervezést. Ennek következtében például a Távol-Keletről érkező termékek ára ugrásszerűen megnőtt, nemcsak a kiszámíthatatlan gyártások miatt, hanem azért is, mert a logisztikai feladatok sokkal bonyolultabbá váltak” – mondta el Kozák Tamás. Jelenleg a sokszorosába kerül egy konténer árut Európába szállítani, mint például egy vagy éppen másfél évvel ezelőtt, ráadásul amellett, hogy sokkal magasabb a költsége, a szállítási folyamat is sokkal lassabban történik, ugyanis a korábban megszokott stabilitás teljesen felborult.
Átalakulás várható a hőszivattyúk piacán
„A hőszivattyúkra adott állami támogatásoknak köszönhetően konstans piaci növekedéssel számolunk, méghozzá azért, mert ezek az intézkedések a szomszédos országok piacán is hasonlóan hatottak. Emellett átalakulás is várható, eddig hazánkban az általunk értekesített hőszivattyúkat 90%-ban új lakások és házak építésekor telepítették, és csak 10%-ban felújítás során. Ez az arány például Szlovéniában 60% és 40%, ez az adat pedig a lakástámogatási programokra támaszkodva Magyarországon is irányadó lehet” – hangsúlyozta Kozák Tamás. Ez a folyamat természetesen nem egyik évről a másikra fog megtörténni, azonban az biztos, hogy az arányok módosulni fognak. A növekedés egyelőre 2024-2025-ig prognosztizálható, amennyiben nem számolunk a piacot érintő nagyobb sokkhatással.
Ősszel és tavasszal gazdaságos klímaberendezéssel fűteni
Bár az idei évben is megtapasztalhattuk, hogy ősszel egészen váratlan fordulatokat is tartogat az időjárás, az adatok azt mutatják, hogy hazánkban továbbra sem nyitottak arra az emberek, hogy fűtésre használják a klímaberendezést. „Azt tapasztaljuk, hogy továbbra is él hazánkban az a tévhit, miszerint klímaberendezéssel fűteni drága. Pedig az őszi hónapokban – különösen szeptemberben és októberben –, amikor kiszámíthatatlan az időjárás, remek megoldás lehet ezt használni” – hívta fel a figyelmet a Panasonic Heating and Cooling Solutions üzletág Közép-Kelet európai régió vezetője. A klímára sokan szezonális berendezésként gondolnak, amelyet egy évben maximum 8 hétig lehet használni, valójában azonban egy olyan termékről van szó, amely az évben 6-8 hónapon át megoldást nyújthat a hűtés és a fűtés problémájára.
