Az idei nyugdíjprémiumnak befellegzett! A háború miatt nem lesz nyugdíjprémium?

Egyre többet keresünk, de a nyugdíj nem bírja a tempót tartani

Az elmúlt valamivel több, mint egy évtizedet vizsgálva (lásd grafikonunkat és adatsorunkat) szemüveg nélkül is jól látható változások zajlanak a magyar társadalomban.

Hogyan alakult az átlagnyugdíj és a nettó átlagfizetés 2009-2021 között?

- 2009: átlagnyugdíj 93.256 Ft (nettó átlagbér: 124.116 Ft)

- 2010: átlagnyugdíj 98.804 Ft (nettó átlagbér: 132.604 Ft)

- 2011: átlagnyugdíj 104.014 Ft (nettó átlagbér: 141.151 Ft)

- 2012: átlagnyugdíj 104.610 Ft (nettó átlagbér: 144.085 Ft)

- 2013: átlagnyugdíj 112.781 Ft (nettó átlagbér: 151.118 Ft)

- 2014: átlagnyugdíj 115.786 Ft (nettó átlagbér: 155.690 Ft)

- 2015: átlagnyugdíj 118.439 Ft (nettó átlagbér: 162.391 Ft)

- 2016: átlagnyugdíj 121.041 Ft (nettó átlagbér: 175.009 Ft)

- 2017: átlagnyugdíj 123.725 Ft (nettó átlagbér: 197.516 Ft)

- 2018: átlagnyugdíj 129.637 Ft (nettó átlagbér: 219.412 Ft)

- 2019: átlagnyugdíj 134.947  Ft (nettó átlagbér: 244.609 Ft)

- 2020: átlagnyugdíj 142.114 Ft (nettó átlagbér: 268.405 Ft)

- 2021: átlagnyugdíj 150.571 Ft (nettó átlagbér: 291.812 Ft)

(Adatok forrása: KSH. Megjegyzés: a nettó átlagbér esetén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete szerepel. A nettó bér azt a bért jelenti, amit a munkaválló úgymond "készhez kap" az adók és járulékok levonása után. Az átlagnyugdíj adatnál az öregségi nyugdíjak átlagát tüntettük fel.)

Érdemes megnézni az adatokat grafikonon is

Az előbbiekben bemutatott adatsorokat grafikusan ábrázolva válik igazán szembetűnővé a bérek és a nyugdíjak összegének időbeli "szétválása".

2009-2015 között (lásd grafikon) a nyugdíjak (kékkel) és a bérek (narancs színnel) növekedési tempója még szinkronban haladt, azonban 2016-tól a bérek jelentősen belehúztak, míg a nyugdíjak emelkedése tompább volt. Mindennek az oka abban keresendő, hogy a hazai nyugdíjak a hatályos jogszabályok értelmében az infláció mértékével kerülnek éves szinten megemelésre, mely inflációs értéket jelentősen meghaladott a fizetések növekedési üteme. 

2022-ben kicsit "bezavarodik a helyzet"

Idén kicsit "bezavarodik a helyzet" - vélekedik Farkas András, hiszen a nyugdíjasok helyzete "papíron jobban fog kinézni", hiszen a magas infláció miatt (9,5%-os inflációt mért a KSH 2022 áprilisában - a szerk.) jobban emelkednek majd a nyugdíjak, mint a korábbi években.

Mindemellett azonban a bérek emelkedési dinamikája is magas marad idén, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 2022-es jelentős emelése nagyban hozzájárul ehhez, így átlagosan a bérek 14-15%-kal emelkedhetnek idén.

A nyugdíjak emelése is változhat idén ezáltal?

Az idei évre korábban prognosztizált 8,9%-os inflációt akár meg is haladhatja majd az idei évi tényleges inflációs adat (az IMF és más piaci elemzőházak is magasabb számokat prognosztizálnak, így az infláció könnyen átléphet a két számjegyű zónába és 10% fölötti értéken csúcsosodik ki).

Amennyiben ez beigazolódik akkor a nyugdíjasok novemberben számíthatnak egy újabb korrekciós emelésre - véli a szakember.

És mi lesz az idei nyugdíjprémiummal? Veszélyben van a nyugdíjprémium?

A nyugdíjprémium a magyar gazdaság (GDP) növekedésének függvénye, ahol a törvényi küszöbérték 3,5%. Azaz ha nem nő 3,5%-kal a hazai gazdaság, akkor ez a kifizetés elmarad.

Ha mégis sikerül a GDP növekedést - az orosz-ukrán háború árnyékában - 3,5% fölé tornázni, akkor sor kerülhet egy kisebb összegű nyugdíjprémium kifizetésére - nyilatkozta Farkas András.