Az ingatlanfinanszírozás lehet a zöld átállás katalizátora

Az a globális törekvés, ami az elmúlt években életre hívta az ESG szemléletet, számtalan bizonytalanságot eredményezett az ingatlanszektorban és több más ágazatban is. Az alapvető nehézséget az jelenti, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre egységes keretrendszer arra nézve, hogy mit lehet pontosan zöldnek tekinteni. A megoldáshoz vezető út egyik fontos lépése a 2021 tavaszán kiadott EU Taxonómiarendeletet, amely szabályozói kereteket biztosít a fenntartható befektetésekhez, ezáltal segítséget nyújt elsősorban a pénzügyi intézményeknek, a környezeti és fenntarthatósági szempontból pozitív tevékenységek azonosítására.

„Napjainkban – mind befektetői, mind fogyasztói oldalon – egyre nagyobb az érdeklődés és az igény a zöld ingatlanok iránt. Számos szempontot kell azonban mérlegelni ahhoz, hogy egy ingatlanról el tudjuk dönteni, hogy az valóban zöld-e” – tette hozzá Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője.

A fenntartható gazdaságra történő átállás finanszírozása a bankszektor egyik legnagyobb kihívása napjainkban. A banki tőkekihelyezés szerepe és jelentősége az ingatlan, különösen a kereskedelmi ingatlanszektorban megkérdőjelezhetetlen. A hazai adatokat vizsgálva, a vállalatfinanszírozások 40 százaléka kereskedelmi ingatlannal fedezett, ugyanakkor az európai ingatlanállomány 75 százaléka sajnos nem minősül energiahatékonynak.

„A pénzügyi világnak kiemelt szerepe van a fenntartható gazdaságra történő átállást célzó globális akciótervben, mivel az ESG tényezők befektetési döntéshozatalba történő beépítésével a tőkeallokálást képesek a fenntartható eszközök irányába mozdítani” – emelte ki Szege György, a Magyar Bankholding Zrt. ESG-szakterületének vezetője.

Mi lesz a rozsda sorsa?

A fenntartható gazdaságba való átmenet nem valósulhat meg kizárólag új, zöld ingatlanok építésén keresztül, a régi épületek átalakítását is magával kell majd hoznia. A finanszírozási szektor egyik legnagyobb kihívása az egyébként jó lokációval és adottságokkal rendelkező, ám nem klímabarát ingatlanok rekonstrukciójának finanszírozása.

„Becslések szerint a régi ingatlanok ESG-szempontoknak való megfeleltetési költsége Európát tekintve akár 7 billió euróra is tehető, amit nagyságrendileg az elkövetkezendő 25 évre kell elosztani. Ennek a hatalmas összegnek az éves arányos része az európai beruházási tevékenység éves volumenének felel meg, ami hozzávetőleg 300 milliárd euró. Ekkora volumennek a megfinanszírozása minden bizonnyal a bankok feladata lesz” – emelte ki Szege György.

Hogyan mérhető a fenntarthatóság?

Az ESG-elvárások a bankszektort két fundamentális irányból késztetik cselekvésre. Az egyik a szabályozói elvárásoknak való megfelelés, a másik a jelentéstételi kötelezettség. Ahhoz, hogy az utóbbinak eleget lehessen tenni, jó minőségű adatokra van szükség.

Az említett Taxonómiarendelet nemcsak egy piaci zöld osztályozási rendszert foglal magába, hanem jelentési kötelezettséget is szab elsősorban a pénzpiaci szereplők, illetve az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) hatálya alá eső vállalatok számára. Ez utóbbiak körét itthon a számviteli törvény rögzíti, a nem pénzügyi kimutatás elkészítésére kötelezett, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek meghatározásával. Jelenleg a szabályozás hazánkban a legalább 500 főt foglalkoztató cégekre ír elő jelentéstételi kötelezettséget, de valószínűsíthető, hogy ez a határ rövid időn belül le fog csökkenni 250 főre, majd néhány év múlva el fogunk jutni oda, hogy egy 50 főt foglalkoztató cégnek is ESG-szempontokat magába foglaló jelentést kell készítenie.

„A tagbankok közül az MKB volt az első, aki egy egységes ESG-szabályzatot alkotott, amit terveink szerint kiterjesztünk majd a Bankholding teljes egészére. Az ESG-szemlélet a banki működés során többek között a kockázatkezelés, vállalatirányítás, monitoring, termékfejlesztés, hitelkihelyezés, betétgyűjtés területein jelenik meg, érinti a szabályozó felé való jelentéstételt, illetve megfelelést is” – mondta Szege György.

A pénzügyi szektor mára kialakult fenntarthatósági víziójára nagy hatással volt a Magyar Nemzeti Bank 2020-ban megjelent Zöld Ajánlása, mely az éghajlatváltozással kapcsolatos környezeti kockázatokról, és a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről nyújtott iránymutatást a hitelintézetek tevékenységeire vonatkozóan.  Ez a tervezet arra ösztönzi a bankokat, hogy vizsgálják meg, mennyire felelnek meg ennek az ajánlásnak, azonosítsák be, hol vannak esetleges elmaradások és készítsenek egy akciótervet a folyamatok fejlesztésére.

„Az jól látszik, hogy a klímaváltozást a felügyeleti intézmények ma már egyértelműen pénzügyi kockázatnak is tekintik. A finanszírozók ESG-stratégiája pedig minden bizonnyal hatással lesz a többi szektorra is, más szereplők tevékenységét és stratégiáját is formálni fogja. Így a bankok egyértelműen a fenntartható gazdaságra történő átállás egyik lényeges katalizátorai lesznek” – összegezte Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxisának vezetője.