Az LMBTQ+ diszkrimináció évente akár 193,2 milliárd forintjába kerülhet magyarországnak a nemzetközi vállalatok koalíciója szerint

Nemzeti termelékenység: Az LMBTQ+ személyek gazdasági diszkriminációja évente akár 162 milliárd forint veszteséget is okozhat Magyarországnak. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai szerint 2023-ban a magyar LMBTQ+ közösség egynegyede (23%) diszkriminációval szembesült az álláskeresése során. Ez az egész ország termelékenységét hátráltatja.

Agyelszívás: Magyarország az elmúlt években szakképzett munkaerejének jelentős részét veszítette el nyitottabb társadalmak, különösen Németország, Ausztria és Hollandia javára. 2023-ban 33 700 fő hagyta el az országot – a legmagasabb szám Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta. Továbbá a 16-24 éves fiatalok több mint fele (54%) határozottan úgy látja, hogy tíz éven belül külföldön dolgozna, míg csupán 6% nyilatkozott úgy, hogy Magyarországon maradna. A Világbank és a LinkedIn adatai azt mutatják, hogy a nyitottabb és toleránsabb társadalmak vonzzák a tehetségeket.

Közegészségügy: Az LMBTQ+ diszkriminációból adódó rosszabb egészségügyi kimenetel évente akár 31,6 milliárd forint veszteséget is jelenthet Magyarországnak, amelyből 22,7 milliárd forint a HIV és AIDS kezelése, míg 8,9 milliárd forint az LMBTQ+ személyek körében magasabb arányban tapasztalható depresszió miatt keletkezik.

Korrupció: Magyarország a második egymást követő évben az Európai Unió legkorruptabb országa az Amnesty International szerint. Az Open for Business adatai arra mutatnak rá, hogy az LMBTQ+ jogok és a korrupciós szint szorosan összefüggnek, sőt, az LMBTQ+ jogok javulása előrejelzi a korrupció visszaszorítására tett lépéseket.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere elmondta: „A sokszínűség számunkra nem csupán politikai eszme, hanem fontos gazdasági érv is. Budapestnek innovációban és kreativitásban is versenyképesnek kell maradnia a globális környezetben, és ehhez meg kell tartania, valamint be kell vonzania a tehetségeket. Mindig ki fogunk állni a szexuális kisebbségek és az LMBTQ+ közösség mellett, mert ha egy csoport diszkriminációját megengedjük, azzal  a mindannyiunk elleni diszkriminációt engedjük meg.”

Garaj Zsuzsanna, az Open for Business magyarországi vezetője így nyilatkozott: „Az Open for Business korábbi jelentéséből már tudjuk, hogy az LMBTQ+ befogadás hatással lehet Magyarország gazdasági helyzetére és a Magyarországon működő vállalatok eredményeire. Az új adatok nemcsak megerősítik ezt, hanem arra is rámutatnak, hogy a gazdasági helyzet romlása és az LMBTQ+ közösség jogainak visszaszorulása között összefüggés van. Reméljük, hogy ezek az adatok hasznosak lesznek a civil társadalom és az üzleti vezetők számára egyaránt, hogy Magyarország minden polgára számára egy élhetőbb és virágzóbb országgá váljon.”