Az Mtel részvény ezért emelkedett ma 11%-ot
A részvényesi juttatások tekintetében az Erste eddig 70 százalékos mértékkel számolt a módosított nettó eredmény arányában, s ez csak 2029-ben emelkedett volna 80 százalékra, ami az eddigi, korábban meghirdetett tartomány (60-80%) teteje volt.
Ez már mostanra bekövetkezett, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy a cég nettó hitelállománya az Erste által vártnál nagyobb mértékben, majdnem 100 milliárd forinttal, 336 milliárd forintra csökkent.
A várakozásoknál jobban javuló EBITDA-nak is köszönhetően így a nettó adósság/EBITDA mutató a nem várt 0,92-es értékre csökkent a tavalyi 1,5-ről. Ráadásul az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre a cég, amelyek gyakorlatilag befejeződtek.
Így kíváncsiak vagyunk, hogy mit mond az MTel a beruházási terveiről, ami – szerintünk – alacsonyabb lehet, mint az elmúlt évek 100 milliárd forintot kicsivel meghaladó értékei.
A cég idei évre vonatkozó eredményvárakozásai visszafogottnak tűnnek. Ugyanis idéntől megszűnt a távközlési különadó, közismertebb nevén az extraprofit adó, ami tavaly 36,4 milliárd forint extra költséget jelentett a cégnek.
Ha ezt kiveszük az eredménykimutatásból, akkor az idénre várt módosított nettó eredmény 27-28 milliárd forinttal magasabb értéke (~190 milliárd forint) már meg is van, mindenféle egyéb eredményjavulás nélkül. Pedig az alkalmazotti létszám is csökken idén, na meg inflációkövető áremelés is volt, s az energiafelhasználás is csökkent a cégnél a fent említett beruházásoknak köszönhetően.
Az óvatosság nyilván a kockázatoknak köszönhető. Ilyen például a vártnál magasabb infláció — ami egyelőre jóval meghaladja a tavalyi értéket, s így az előfizetési díjak emelésének mértékét is —, a változékony energiaárak és a piaci verseny potenciális növekedése — ami elsősorban a Yettel felől érkezhet, legalábbis az új tulajdonos által meghirdetett stratégia szerint.
S akkor maradt a „tornyok”, a passzív infrastruktúra leválasztása. Ez 2.800 olyan saját tulajdonú vagy bérelt helyet jelent, ahol adótornyok, antennák vannak vagy helyezhetők el.
Ez a leválasztás is az Erste várakozásánál korábban, már idén év végére megvalósulhat. Az ilyen cégek nagy részben ingatlankezelő cégekhez hasonlítanak, azzal a különbséggel, hogy a passzív távközlési infrastruktúra birtoklása (vagy lízingelése) mellett az aktív infrastruktúra (távközlési eszközök) karbantartásával is foglalkoznak.
Mindenesetre egy ilyen cég még egy telekom cégnél is kiszámíthatóbb és stabilabb cash flow-val rendelkezik. Ezért az értékeltségük is magasabb. Ha egy egyszerű értékelést veszünk, ami csak tényleg nagyon hozzávetőleges értéket jelent, akkor azt találjuk, hogy a tőzsdén forgó vállalatok piaci árazása tipikusan 300 és 600 ezer euró között mozog.
Ez azt jelenti, hogy az MTel által leválasztandó új cég piaci értéke mintegy 0,7 és 1,5 milliárd euró között lehet, miközben az Mtel részvényekre a piac jelen pillanatban 3,7 milliárd eurót áraz. Azaz az új cég ennek 20-40 százalékát tenné ki, miközben a „torony” cég részleges vagy teljes eladása (privát vagy tőzsdei) esetén a fizetendő bérlési és egyéb díjak az MTel eredményét valószínűleg 10 százalékkal csökkentenék, legalábbis korábban megvalósult példák alapján.
Ez pedig azt sugallja, hogy ez a lépés nem csak a Magyar Telekom pénzügyi flexibilitását, hanem a részvények értékét is tovább növelné. A felszabaduló potenciálisan akár néhány 100 milliárd forint pedig felhasználható extra osztalék fizetésre (ennek kevésbé örülnénk), vagy pedig akvizíciókra vagy új, tőkeintenzív tevékenységek indítására.
