Az nyert idén, aki mert kockáztatni
A 2021-es év talán legfontosabb jellemzője, hogy a világnak nem sikerült maga mögött tudnia a koronavírus-járványt, noha egyre szélesebb eszköztárral felfegyverkezve léphettünk fel a vírussal szemben. A járványkezelésben fontos mérföldkőnek számított a vakcinafejlesztések sikere, amelynek köszönhetően a fejlett világban, így Magyarországon is a nyári hónapokra kellően magas átoltottságot sikerült elérni ahhoz, hogy az élet szinte minden területén megtörténjen a nyitás.
A vírus azonban veszélyesebb ellenségnek mutatkozott annál, minthogy alulmaradjon: ősztől újabb járványhullámok sújtották a világot. Az új vírusvariánsok, köztük a delta megjelenése, folyamatos bizonytalanságban tartja a kormányzatokat, a lakosságot és az üzleti szféra képviselőit. A bizonytalanságot növeli az omikron variáns megjelenése és minden eddiginél gyorsabb terjedése.
Az infláció letarolta a gazdaságot
A 2021 első negyedévére jellemző szigorú járványügyi korlátozásokat tavasztól a fokozatos feloldás követte, amelynek pozitív hatása megjelent a biztató számokban. Az újranyitás mellett laza monetáris és a fiskális politika is támogatta a fellendülést, a legtöbb országban igazán gyors, V-alakú kilábalást láthattunk, a GDP már idén a pandémia előtti szintekre emelkedett vissza. Az év második felében a növekedés üteme lassulni kezdett, de az elmúlt évekhez képest továbbra is erős GDP növekedés jellemzi a világgazdaságot, ami a várakozások szerint 2022-ben is velünk maradhat.
A példátlan mértékű gazdaságösztönző intézkedések, a lakosság számára kifizetett extra juttatások, és az árupiacon berobbanó kereslet azonban kapacitáskorlátokba ütközött, ebben szerepet játszott természetesen a globális ellátási láncok zavara is. Mindez egy rég elfeledett szellemet is "kiengedett a palackból”. Az infláció nemcsak az elmúlt években látott szintek fölé emelkedett, hanem az egyes országokban már a jegybanki célszintektől is meredeken eltávolodott. Ezt a jegybanki döntéshozók sem nézhettek tétlenül. A fejlődő országok monetáris intézményei sorra kamatemelést jelentettek be, az őszi hónapokra pedig az amerikai jegybanknak (Fed) is el kellett ismernie, hogy az infláció mielőbbi beavatkozást kíván.
Az idei év legnagyobb nyertesei a kockázatos eszközök
A devizapiacon az EUR-USD mozgása jól tükrözte a két nagy jegybank eltérő megítélését az infláció kapcsán. Míg az Európai Központi Bank (EKB) közel 5%-os árszínvonal emelkedésnél is annak átmenetiségét hangsúlyozta, és rendre kiállt a laza monetáris kondíciók mellett, addig a Fed az év nagy részében igyekezett felkészíteni a piacot az érkező szigorításra. 2021 a dollár éve volt, az infláció megjelenése és a monetáris szigorítás elhozta diadalát a devizapiacon.
A kötvénypiacon szelektív hozamemelkedés volt megfigyelhető. A fejlett gazdaságokban, amint az év elején a befektetők elkezdték az újranyitásokra pozícionálni magukat, a hosszú kötvénypiaci hozamok jelentősen megemelkedtek. Ennek megfelelően a hozamgörbe egyre meredekebbé vált, hiszen a rövid oldali kamatok a laza jegybanki politika hatására nem változtak. A hozamemelkedés azonban áprilisra elakadt, a vártnál magasabb inflációs adatok, a Fed szigorúbb hangvétele, valamint a 2022-re várt további jegybanki kamatemelések a hosszabb távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban elbizonytalanító üzeneteknek bizonyultak. Így miközben a hosszabb lejáratokon a hozamok stagnáltak az elmúlt hónapokban, a rövidebb lejáratokon emelkedés indult. Vagyis a hozamgörbe – a korábbi ciklusokhoz képest meglepően gyorsan - elkezdett laposodni.
A részvénypiacok számára igen jelentős hátszelet biztosított idén is, hogy a sorozatosan meglepetést okozó inflációs adatok miatt a kötvénypiaci reálhozamok mindvégig meglehetősen alacsony szinten ragadtak. A negatív kockázatmentes reálhozam és a gazdaságösztönző lépések hatására a lakossági befektetők részvénypiaci aktivitása idén sem lankadt, sőt, erősödött is. A válság során felhalmozott megtakarítások egy része a részvénypiacokon talált magának helyet, és a részvények, mint reáleszközök felértékelődtek. Mostanra a vezető indexek mintegy 100%-os emelkedést produkáltak a 2020-as minimumhoz képest.
Az infláció mellett, és azzal szoros összefüggésben, a nyersanyagpiaci árrobbanás volt az év legszembetűnőbb folyamata. A nyersanyagpiacok jó teljesítményét a gazdasági növekedés, az ellátási láncokban bekövetkezett anomáliák, a zöld törekvések, a keresleti oldal robbanásszerű növekedése, és az inflációs nyomás erősödése egyaránt segítette. Európában mindezt a készletek alacsony szintje is tetézte, a gáz árfolyamának négyszereződését eredményezve a második félévben. Az ipari fémek árfolyam-emelkedése a második félévben már mérséklődött, a nagyfogyasztónak számító kínai gazdaság lassulása, és az ingatlanpiacon jelentkező problémák konszolidációt indítottak el.
Régiószintű különbségek ismét az amerikai piacok rekordját eredményezték
A fejlett részvénypiaci régiók, és a kelet-közép-európai részvénypiacok is jelentős, mintegy 20% vagy afeletti teljesítményt mutattak a 2021-es évben. Egyértelműen lemaradónak a feltörekvő piaci index mutatkozik, az év elejéhez képest 3%-os mínusszal zárta az évet. Ebben a térségben bevezetett jegybanki szigorítások, illetve a dollár erősödése mellett közrejátszott a kínai gazdaság lassulása, a kedvezőtlen ingatlanpiaci körülmények és a helyi technológiai vállalatokat ért szabályozói támadások is.
Az amerikai piacok felülértékeltsége az európaiakhoz képest rekordokat feszegetett idén, a soha nem látott mértékű tőkebeáramlás és opciós piaci aktivitás nyomán. A piac mozgásának sikerét viszont árnyalja, hogy az index felülteljesítése mögött nagyrészt a legnagyobb, legerősebb piaci pozícióval, magas marzsokkal és profitnövekedéssel rendelkező technológiai vállalatok - például: Microsoft, Alphabet, Apple – állnak, amelyek teljesítményét a passzív befektetési alapokba áramló lakossági pénzek is duzzasztották. Hasonló következtetés vonható le az idei évben szintén erősen felülteljesítő technológiai szektor egészével kapcsolatban is.
Az év egészét tekintve az energia és pénzügyi szektorok még mindig igen erős teljesítményt mutatnak, köszönhetően elsősorban az év eleji ciklikus fordulatnak. Az év végéhez közeledve azonban a defenzív szektorok is kezdenek biztató jeleket mutatni, pozitív kilátást mutatva 2022-re.
A privátbanki portfóliók széleskörűen diverzifikáltak
A privátbankban a vagyontervezési tanácsadás során a hosszabb távú stratégiai portfolió építésre esik a legnagyobb hangsúly. Épp ezért a privátbanki modellportfoliók kialakításakor a széleskörű diverzifikációra (részvény, kötvény, alternatív eszközök) esett a legnagyobb hangsúly 2021-ben is. Ez a megközelítés hosszú távon általánosan jó eredményekkel bír, idén pedig rövidtávon is jó megoldásnak bizonyult.
Az év főbb tőkepiaci aspektusai kapcsán elmondható többek között, hogy az év eleji divatos nagy növekedéssel kecsegtető befektetési lehetőségek többnyire alul teljesítővé váltak (pl. a népszerű Ark Innovation ETF) az egy évvel korábbi felfutásuk után. Ennek az lehetett az oka, hogy a befektetők fókusza a koronavírus okozta gazdasági lassulás és az extrém támogató monetáris környezet hatására az újranyitó gazdasági helyzetből profitáló, az emelkedő kamatkörnyezetben is jól teljesítő üzletágak irányába fordult.
A részvényeket tekintve a modellportfoliók gerincét képező fejlett piaci diverzifikált részvénypiaci kitettség jól teljesített. Az általános feltörekvő piaci részvénykitettség az erős dollárnak és a kínai gazdasági gyengélkedésnek köszönhetően már kevésbé. A kelet-közép-európai feltörekvő részvények azonban szárnyaltak, miután a régió ismét a befektetők kedvencévé vált. Részben az alulértékeltség részben a ciklikus, a gazdasági újranyitásból profitáló ágazatok felülreprezentációja miatt. A szintén alulértékelt, modellportfoliókban is szerepeltetett energia és pénzügyi szektorral szintén szép teljesítményt lehetett elérni, köszönhetően a gazdaságok ciklikus fellendülésének és az olaj-gáz piaci boomnak. A felsoroltak miatt az értékalapú befektetési megközelítés az elmúlt évben jól működött, miután az alulárazott szektoroknak kedvezett a környezet.
Idén az inflációs félelmek felerősödése volt még hangsúlyos. A hagyományos kötvények az inflációs nyomás és az emelkedő hozamkörnyezet miatt nem tudtak jó teljesítményt nyújtani. A portfoliók kockázatmentes lábában továbbra is érdemes volt kiaknázni a lakossági papírokban rejlő lehetőségeket, hangsúlyt fektetve az inflációkövető papírokra. Devizában az inflációkövető papírok és a kamatjövedelemre fókuszáló rugalmas kötvénykezelési stratégiák maradtak alternatívának az alacsonyabb kockázatú kötvény szegmens számára. A diverzifikáció a devizákat tekintve idén is fontos volt, és hosszabb távon is a portfolióépítés egyik fontos pillére maradhat.
