EMIS-jelentés: stabil a magyar pénzügyi szektor

A Forvis Mazars és az EMIS közös jelentései gyakorlati útmutatóként szolgálnak bankok, biztosítók, befektetők és szabályozók számára egyaránt, és segítenek eligazodni a gyorsan változó pénzügyi környezetben.

Magyar bankszektor: magas jövedelmezőség, de adóterhekkel

A magyar bankok kiemelkedően jövedelmezőek voltak 2024-ben. A bankok kamateredménye – vagyis a hitelekből befolyó és a betétekre fizetett kamatok különbözete – 4%-ra nőtt, ami a régió legmagasabb értéke (ez 2021-ben még csak 2,8% volt). A működési hatékonyság is javult: míg 2021-ben a bevételek 56,9%-át emésztették fel a költségek, addig 2024-re ez 47,3%-ra csökkent.

A szektor erősségeit jól mutatja, hogy a bankok tőkemegfelelési mutatója 20,1%-on áll, ami jócskán meghaladja a kötelező minimumot és biztonságos tőkehelyzetet jelez. A nem teljesítő hitelek aránya mindössze 2% körül van, ami az egyik legalacsonyabb érték a régióban és hatékony kockázatkezelést mutat.

A kihívást azonban az jelenti, hogy a 2022 végén bevezetett, eredetileg ideiglenesnek szánt rendkívüli nyereségadók 2025-ben és várhatóan 2026-ban is érvényben maradnak. Bár a kormány fokozatos megszüntetésüket ígérte, ezek a különadók jelentősen csökkentik a bankok versenyképességét a régióban.

„A magyar pénzügyi szektor erős alapokon áll: a bankok magas nyereséggel, a biztosítók stabil működéssel zárták a 2024-es évet. A rendkívüli nyereségadó azonban hosszú távon korlátozhatja a növekedést és a tőkefelhalmozást" – összegezte a magyar pénzügyi szektor teljesítményét Molnár Andrea, a Forvis Mazars partnere.

Élenjárók a mesterséges intelligencia alkalmazásában

A jelentések szerint Magyarország vezető szerepet tölt be a régió digitális fejlődésében. Az OTP Bank 120 millió eurót (mintegy 48 milliárd forintot) fektetett be egy szuperszámítógépbe, amely Európa leggyorsabb banki mesterségesintelligencia-rendszere. A rendszer naponta 17 millió ügyfélkapcsolatot dolgoz fel 14 közép-kelet-európai nyelven, és a hitelelbírálás átlagos idejét 48 óráról 11 percre csökkentette, miközben a kockázatbecslés pontossága 37%-kal javult.

Az OTP Digital Workforce programja 2020 óta több mint 50 folyamatot automatizált RPA botok és mesterséges intelligencia segítségével, ami gyorsabb ügyintézést, kevesebb hibát és hatékonyabb működést eredményez.

A régióban a digitális innovációra való törekvést jól mutatja, hogy például a lengyel PKO Bank Polski évi 150 millió eurót különít el kísérleti technológiákra, és jelenleg neuromorf számítástechnikai chipeket tesztel csalásfelderítésre.

Biztosítási szektor: alacsony piacméret, de erős teljesítmény

A magyar biztosítási piac még relatíve kicsi: a biztosítási díjak összege 2024-ben a GDP 2,2%-át tette ki, azon belül 1,4%-ot a nem-életbiztosítás és 0,8%-ot az életbiztosítás. Ez jóval elmarad a nyugat-európai 6–9,5%-os aránytól, de óriási növekedési lehetőséget jelent. Ez a különbség nem alapvető gyengeségre utal, hanem a piac fejlődési lehetőségeire, amelyeket a régió folyamatos gazdasági konvergenciája, a növekvő rendelkezésre álló jövedelmek és a fogyasztói érettség fejlődése támogat.

A nem-életbiztosítási díjbevétel 5,6 milliárd euróra nőtt 2024-re az előző évi 5,3 milliárd euróról. A kárhányad az egyik legkedvezőbb a régióban: 2024-ben 0,55-ön állt, ami azt jelenti, hogy a biztosítók bevételeiknek csak 55%-át fordították kárkifizetésekre. Ez hatékony kockázatkezelést és erős technikai teljesítményt jelez.

Az átlagos kombinált mutató 0,91-re változott 2024-ben a 2021-es 0,80-ról, ami továbbra is egészséges technikai nyereségességet mutat. Az átlagos költséghányad kiemelkedően alacsony: 0,42-re csökkent 2024-ben, ami a régió egyik legalacsonyabb értéke és jelentős operatív hatékonyságot tükröz. A biztosítók tőkemegfelelési mutatója 1,97 volt 2024 végén, szemben a 2022-es 1,73-os mélyponttal, ami azt jelzi, hogy a szektor újra erősödik és képes váratlan sokkok kezelésére.

Új szabályok, új kihívások

A pénzügyi szektort 2025-ben több jelentős európai uniós szabályozás érintette. A digitális ellenállóképességről szóló törvény (DORA) szerint 2025 januárjától minden pénzügyi intézménynek szigorúbb informatikai biztonsági követelményeknek kell megfelelnie, különös tekintettel a kiberbiztonságra és a külső szolgáltatókkal való együttműködésre.

A biztosítási szektorban a Szolvencia II irányelv 2027-es felülvizsgálata vezet be új módszertanokat a kockázatmentes kamatlábgörbe és a kockázati tartalék számításában, valamint megerősíti az éghajlati kockázatok kezelésére vonatkozó követelményeket. A Biztosítási Helyreállítási és Felszámolási Irányelv (IRRD) 2025 januárjától hatályos, harmonizálva a helyreállítási kereteket a határokon átnyúló biztosítók számára.

A Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv (CSRD) alkalmazása 2025-től vált kötelezővé, ami komoly adatgyűjtési és jelentési kihívásokat jelentett. Az Európai Bizottság 2025 júliusában fogadta el az úgynevezett "quick fix" intézkedést, amely lehetővé teszi, hogy a 2024-es évről már beszámolt cégek 2025-re és 2026-ra ugyanazt az információmennyiséget nyújtsák, ezzel enyhítve a megfelelési terhet.

Éghajlati kockázatok a fókuszban

A klímaváltozás már nem elméleti veszély, hanem valós pénzügyi kockázat. A 2024-es közép-európai árvizek – amelyek Magyarországot is sújtották – megmutatták, hogy a természeti katasztrófák közvetlenül növelik a biztosítási károkat és rontják a banki hitelek megtérülési esélyeit is. A szabályozók az ESG-szempontokat beágyazzák a prudenciális keretekbe, míg a nemzeti felügyeletek új közzétételi és kormányzási követelményeket vezettek be.

Mi vár a szektorra?

„A következő évek meghatározóak lesznek. A digitális fejlődés és a mesterséges intelligencia versenyelőnyt adhat, de a szigorúbb szabályozás – a DORA-tól az EU mesterségesintelligencia-törvényén át a Szolvencia II változásáig – új feladatokat jelent. A magyar pénzügyi szektor erős tőkehelyzete és hatékony működése azonban jó alapot biztosít ezek kezeléséhez. A siker kulcsa az lesz, hogy az intézmények meg tudják-e találni az egyensúlyt a biztonság és a versenyképesség között" – nyilatkozta Molnár Andrea, a Forvis Mazars partnere.

A jelentések azt is kiemelik, hogy a régiós bankok és biztosítók már nem egyszerűen csak felzárkóznak nyugat-európai versenytársaikhoz, hanem saját erősségeikre építenek: költséghatékonyságra, gyors alkalmazkodásra és digitális felkészültségre.