Az olasz szenátus rábólintott a közvetlen kormányfő-választásra
A szenátus 109 igen, 77 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a kormányfő közvetlen megválasztásáról szóló javaslatot.
A mindenkori olasz miniszterelnök közvetlen megválasztása a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt választási ígéretei között szerepelt.
Az FdI 2022. szeptemberében megnyerte a választásokat és kormányra került, majd 2023. novemberében szövetségeseivel - a Ligával és a Hajrá Olaszországgal - kormányrendeletben fektette le a miniszterelnök közvetlen megválasztásához szükséges alkotmánymódosítások elindítását.
A törvénycsomag bevezetéséhez két olvasat szükséges: a felsőházi támogatás után a tervezet az alsóház elé kerül, majd a római parlament két háza még egyszer szavaz róla.
A hatályos alkotmány szerint az olasz választók a parlament tagjait választják meg, majd a kormánytöbbség jelöli ki a miniszterelnököt, akit az államfő bíz meg.
Az összetett alkotmánymódosító jogszabálycsomag szerint a kormányfő személyéről a választók közvetlenül döntenének. A tervek szerint a miniszterelnöki megbízatás öt évre szólna, tehát az olasz parlamenti ciklus időszakára, és egyszer lehetne újraválasztható.
A módosítás érinti a választási szabályokat, a miniszterek kinevezését és felmentését, valamint a parlament feloszlatásának eljárási módozatait is.
Giorgia Meloni korábbi kijelentései szerint a közvetlen kormányfő-választással az ország elkerüli, hogy minden választás után a pártok közti paktum határozza meg a miniszterelnök személyét. Az olasz köztársaság történetében gyakran előfordult, hogy a választási eredmények ellenére nem a győztes erő adta a miniszterelnököt, vagy pártpolitikus helyett szakértő került a kormányfői székbe. Meloni szerint ez okozta, hogy 1946 óta az övé a 68. olasz kormány.
"Ez az első lépés annak érdekében, hogy a demokrácia erősödjék, stabilitást adjunk intézményeinknek, véget vessünk a hatalmi palotákban folytatott játszmáknak, és visszaszolgáltassuk az állampolgároknak a jogot a választáshoz, hogy ki kormányozza őket" - írta közösségi oldalán Meloni.
Az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) frakcióvezetője, Stefano Patuanelli bejelentette, hiába a parlamenti támogatás, a párt népszavazásra viszi a kérdést. Tiltakozásuk jeleként az ellenzéki szenátorok az ülésteremben magasba emelték az alkotmány példányait.
A szavazást követően az ellenzék tüntetést tartott az alkotmány és a nemzeti egység védelmében. A tiltakozáshoz a többi között a Demokrata Párt (PD), az Öt Csillag Mozgalom, a Zöldek és Baloldal Szövetsége (AVS), az Egyesült Európai Államok (SUE) csatlakozott. A tüntetők olasz zászlókkal hirdették a nemzeti egységet arra a másik alkotmánymódosító kezdeményezésre utalva, amelynek szavazása a parlament alsóházában csütörtökön kezdődik.
A tartományi autonómia módosítására vonatkozó, szintén több fordulós szavazást a jobboldali Liga párt kezdeményezte. A javaslat szerint az olasz régiók saját kezdeményezéssel kizárólagos hatáskört kérhetnek olyan területeken, amelyekben jelenleg az állam dönt, például az egészségügy, az oktatás, az adópolitika, a külkereskedelem vagy az Európai Unióval való kapcsolattartás terén. A javaslatcsomag huszonhárom területen bővítheti az egyes tartományok kompetenciáját. A kezdeményezés bírálói szerint a Liga a gazdagabb északi régiók autonómiáját akarja növelni, melyek forrásoktól vonnák meg így az elmaradottabb déli térségeket.
A kérdés belpolitikai feszültség forrása az észak-olasz szavazókat képviselő Liga és a délen támogatott Öt Csillag Mozgalom között. A két párt képviselőinek vitája május 29-én a tettlegességig fajult az alsóházban.
