Az új K+F adókedvezmény veszteséges
A korábbi adókedvezmények egyik fő kihívása az volt, hogy azok csak akkor jelentettek tényleges előnyt, ha a vállalatnak elegendő társasági adója (TAO) volt ahhoz, hogy csökkentse az adófizetési kötelezettségét. Az új szabályozás azonban lehetővé teszi, hogy a K+F költségek 10%-ának megfelelő adókedvezményt akár három év alatt felhasználják, vagy ha ez nem lehetséges, a negyedik évben pénzben visszaigényeljék. Ez hatalmas előnyt jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek fejlesztési tevékenységet folytatnak, de nem termelnek akkora nyereséget, hogy azonnal, vagy akár később évek alatt az elhatárolt negatív adóalap formájában érvényesíteni tudják a korábbi kedvezményeket. Egy 200 millió forintos K+F projektnél ez akár 20 millió forint visszatérítést is eredményezhet a cég számára, ami javítja az eredményét.
„A K+F tevékenységet végző vállalkozások számára ez a változás komoly pénzügyi könnyebbséget jelenthet, hiszen a kutatás-fejlesztésből eredő adóelőny nem vész el, hanem akár közvetlen visszatérítésként is realizálható. Ráadásul előnyösebb az új K+F kedvezmény az elszámolható költségek körének szempontjából is.” – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Mire érdemes figyelni?
A K+F adókedvezmény igénybevételéhez a vállalatoknak alaposan dokumentálniuk kell kutatás-fejlesztési tevékenységüket, és biztosítaniuk kell, hogy az adott projekt megfeleljen a K+F tevékenység jogszabályi meghatározásának. Az adókedvezményt az adóhatóság kiemelt figyelemmel vizsgálja, különösen a pénzügyi visszatérítések esetében, így a megfelelő adminisztráció kulcsfontosságú.
Fontos tudni, hogy az új K+F adókedvezmény választása hat évre szól, vagyis az érintett vállalatok nem térhetnek vissza a korábbi K+F költségek adóalap-csökkentési rendszeréhez ezen időszakon belül. Éppen ezért érdemes előzetesen mérlegelni, hogy a hosszú távú pénzügyi tervezés szempontjából melyik megoldás a legkedvezőbb.
Miért éri meg váltani?
Az új K+F adókedvezmény különösen azoknak a vállalatoknak kedvező, amelyek:
jelenleg nem tudják kihasználni a TAO-alapú kedvezményeket, mert nem nyereségesek
hosszú távon is terveznek kutatás-fejlesztési tevékenységet,
stabil pénzügyi tervezést szeretnének biztosítani a K+F költségek finanszírozására.
Az új rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy az innovációval foglalkozó vállalkozások ne csak adóalap-csökkentéssel, hanem tényleges pénzügyi visszatérítéssel is számoljanak, ezáltal csökkentve a kutatás-fejlesztés pénzügyi kockázatait.
Bagdi Lajos elmondta, hogy több modellezést is végeztek már cégeknek és sok esetben egyértelműen az jött ki, hogy megéri az új típusú K+F adókedvezményt választani, de ehhez egyéb szempontokat is mérlegelni kell.
Így az új adókedvezményre való áttérés esetén fontos tudni, hogy nem csak a jelenlegi társaságiadó-alap kedvezmény nem vehető igénybe, hanem a helyi iparűzési adó-, az innovációs járulék- és a szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény sem.
