Bajban a fával és a gázzal fűtők!
Egyenetlen fűtési szokások Magyarországon
A legfrissebb népszámlálási adatok rávilágítanak a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának ütemére, valamint a területi eltérésekre.
Az adatok szerint az ország jelentős részén a téli felkészülés továbbra is magában foglalja a szezon előtti kazántisztítást, kéményellenőrzést és esetenként a tüzelőanyag felhalmozását. Tiszta energiaforrások alkalmazásával ezekre nem lenne szükség.
A legutóbbi népszámlálás szerint a magyar otthonok fűtésében a gáz vezet, 62,5%-os részesedéssel. A háztartások 31,8%-a használ fát, míg az áram részesedése 9%.
(A szén, a palackos gáz és egyéb fűtőanyagok összesen sem érik el a 3%-ot. Az egyszerre több fűtőanyag alkalmazása miatt az összesítés meghaladja a 100%-ot.)
Bizonyos területek és vármegyék fűtési szokásai jelentősen eltérnek az országos átlagtól. Míg Békésben a vezetékes földgázt használók aránya meghaladja a 76%-ot, addig Baranyában ez az arány 45% alatti. A fatüzelés Nógrádban a legelterjedtebb (54%), míg Budapesten csupán 2,8%. Csongrád-Csanádban 29,1% a fatüzelés aránya.
Az elektromos fűtés Pest vármegyében a legelterjedtebb (14%), és Komárom-Esztergom, Fejér, valamint Budapest is 10% fölötti aránnyal bír. Szabolcs-Szatmárban ez az arány 5%, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 5,8%.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint: „Nincs egyetlen szabály vagy ok, amely magyarázná ezeket a különbségeket.” Az eltérő településszerkezet, a lakásállomány jellege, a gázhálózat kiépítettsége és az erdők közelsége egyaránt befolyásolhatja a fűtési szokásokat, csakúgy, mint az új lakások építési és régi otthonok felújítási üteme.
Ezek a hatások jól megmutatkoznak az említett kiugró példákban. A gázfűtés dominanciájával és alacsony fatüzelési aránnyal rendelkező Békés és Csongrád-Csanád az ország legurbanizáltabb vármegyéi közé tartoznak, városi lakosságuk 77%, illetve 75%. Mindkét vármegyében csekély az erdős terület. Békés az ország legkevésbé, míg Csongrád-Csanád a harmadik legkevésbé erdősült vármegye.
A fatüzelés Nógrádra jellemző, ahol a városi lakosság aránya a legalacsonyabb (40%), miközben az egy főre jutó erdőterület az egyik legnagyobb.
A 2010 után épült lakások fűtési szokásai élesen megmutatják, hogy mely területeken zajlik az otthonok energetikai korszerűsítése.
Fűtés kalkulátorra ITT tudsz számolni!
Az egyféle fűtőanyagot használók körében változatlanul dominál a vezetékes földgáz, átlagosan immár 73 százalékos részesedéssel. Az összállományhoz képest szintén magasabb az elektromos áram szerepe, kevéssel meghaladja már a 19 százalékot, viszont erős visszaesést mutat a fa, a maga 6 százalékával.
Trendváltás a fűtésben?
E trendváltásban is erősen megmutatkoznak az adottságokból fakadó különbségek. Nógrádban még az új házak 29 százalékában is a fatüzelésre építenek. A villamos fűtéssel szemben Fejérben és Tolnában a legnagyobb az újépítők bizalma, ami kereken 28 százaléknyi részesedést jelent.
Az ellenkező véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az új otthonoknak is csupán 8,7 százalékát fűtik árammal, viszont erősen támaszkodnak a vezetékes gázra (79,7%). Ennél is nagyobb arányú a földgázfelhasználás Győr-Moson-Sopronban (80,7%), ahol az elmúlt évek dinamikus fejlesztései elsősorban a fatüzelés erőteljes visszaszorításában (5,9%) mutatkoznak meg.
Három magyar vármegye kilóg a sorból
Három vármegye van, ahol a gázfűtés alkalmazása az új otthonoknál a hatvan százalékot sem éri már el: Nógrád (53,5%), ahol még a fa dominál, valamint Tolna (55,3%) és Somogy (58,9%), melyek viszont az elektromos fűtés nagy arányú használatával (28% illetve 24,8%) kompenzálják ezt.
A legkorszerűbb energetikai berendezések elterjedtségéről is szolgált adatokkal a népszámlálás, így azok is mutatják, hogy merre tart a lakásállomány megújítása. A 2010 után használatba vett otthonok 17,1 százalékában üzemel napelemes, 12,8 százalékában hőszivattyús energiatermelő berendezés. (Minden 23.-ban pedig mindkettő megtalálható.)
A napelemeket legnagyobb arányban Fejér (24%), Hajdú-Bihar (23%) valamint Békés és Csongrád-Csanád (21%) új lakásainál alkalmazták. A hőszivattyú-használatot tekintve két vármegye emelkedik ki a mezőnyből: Veszprém (22%) és Tolna (20%). Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét listán (14, illetve 7 százalékkal) az utolsó helyen szerepel. Talán meglepőbb ennél, hogy mindkét helyen az utolsó előtti (14, illetve 8 százalékkal) az a Győr-Moson-Sopron, amely lakásfejlesztés szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő terület volt a közelmúltban.
A népszámlálási adatbázis perspektivikusabb betekintést is enged az otthonfűtés stratégiájának négy évtizedes alakulásába.
Megmutatja például, miként alakult ki mára az a helyzet, amiben az otthonok 64 százaléka egyféle fűtőanyagtól függ, 21 százalékának a többféle tüzelő, míg 15 százalékának a távfűtés adja a biztonságot.
Az 1981-2000 között épült lakásoknál még jelentős, 20 százalékos a távfűtés aránya, majd ez a következő két évtized beruházásainál 4-5 százalékra olvadt. Ugyancsak „megy ki a divatból” a többféle tüzelő alkalmazása, az ezredforduló előtt ennek aránya még 25, a következő évtizedben 22, majd 2010 és 2020 között már csak 17 százalék.
Ezekkel szemben az egyféle fűtési mód elterjedtsége határozottan nőtt, a nagy ugrás 2000 és 2010 között következett be. Az ekkor épült lakásoknál – a korábbi 55 helyett – már 75 százalék volt az aránya, majd a következő évtizedben az még nőtt három százalékpontnyit.
Az egyedüliként alkalmazott fűtőanyagok között a gáz népszerűsége 2000 és 2010 között volt a csúcson az építkezőknél, az ekkor átadott otthonokban 85 százalék a részesedése. (Az előtte-utána épületeknél csak 71-73% ez az érték.)
A fa népszerűsége folyamatosan hanyatlik, az 1981-2000 közötti építéseket jellemző 24 százalékról a következő két évtizedben újra és újra megfeleződött, s lett mostanra 6%. Ezzel szemben a villamos fűtés tartós tetszhalálból támadt most fel: az 1981 és 2010 közötti építéseknél csak 3 százaléknyi szerepe volt és ez ugrott fel a 2010 után belakott otthonoknál 19 százalékra.
