Beindult az újlakás-piac az idei második negyedévben
Az első félévben 6278 lakást adtak át Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint, ami 22 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A megyei jogú városokban 32 százalékkal 969-re, a fővárosban 22 százalékkal 2224-re emelkedett az újlakás-átadások száma, közben a kisebb vidéki városok szintén 22 százalékos emelkedést könyvelhettek el, ami 1828 új lakást jelentett. A lakásépítési kedv is fokozódott, majdnem 17 ezer új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg.
Rákapcsoltak a vevők is
Bár a január és július vége közötti időszak egészét tekintve a kereslet még elmaradt az egy évvel korábbitól, a visszaesés teljes egészében az első negyedévhez köthető. Áprilistól jelentősen élénkült a kereslet: a második negyedévben az új építésű ingatlanok iránti érdeklődés már 20 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnagyobb fordulat az új építésű családi házak piacán történt, ahol a kereslet éves összevetésben több mint 30 százalékkal nőtt, miközben az új lakások iránti érdeklődés is közel 10 százalékkal emelkedett.
A kereslet élénkülésével párhuzamosan a kínálat is jelentősen bővült, elsősorban a nagyvárosokban. Budapesten az új építésű lakások kínálata egy év alatt 46 százalékkal, a megyeszékhelyeken pedig több mint 47 százalékkal nőtt. A bővülés mögött elsősorban a korábban elindított társasházi fejlesztések piacra kerülése áll, ami különösen a fővárosban és a legnagyobb vidéki városokban eredményezett jelentős kínálatnövekedést. Ezzel szemben az új építésű házak kínálata minimálisan nőtt Budapesten és a megyeszékhelyeken, a községekben pedig még csökkent is.
A fővárosban a XIII. kerület a kínálatbővülés motorja: ebben a városrészben 105 százalékkal nőtt a választék, így idén július végén több mint 1700 új lakást hirdettek eladásra. A legnagyobb újlakás-kínálattal rendelkező budapesti városrészek közé sorolható még a XI. és a XIV. kerület, előbbiben 14, utóbbiban pedig 36 százalékkal bővült a kínálat. Az egy évvel korábbinál jóval több új lakást hirdetnek eladásra többek között a X. és a XVIII. kerületben, itt 52 és 107 százalékos növekedés következett be. A vidéki nagyvárosok közül Szegeden 106 százalékkal, Debrecenben pedig bő 50 százalékkal nőtt az új építésű ingatlanok kínálata.
A budapesti új építésű lakások medián négyzetméterára egy év alatt több mint 5 százalékkal, közel 1,7 millió forintra emelkedett. A megyeszékhelyeken az új lakások medián négyzetméterára közel 15 százalékkal közel 1,2 millió forintra nőtt egy év alatt. A kisebb városokban lévő új építésű lakásoknál a medián négyzetméterár lényegében stagnált, ami így is majdnem 1,4 milliós szintet jelent.
„Budapesten a medián négyzetméterárak növekedésével párhuzamosan az eladó új építésű lakások árának középértéke 103 millióról 100 millióra csökkent. Ez pedig arra utal, hogy a piacra kerülő új lakások átlagos alapterülete jelentősen csökkent, annak érdekében, hogy az áremelkedés ellenére a végösszeg megfizethetőbb kategóriában maradjon” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Balogh László szerint az új lakások piaca dinamikusabb képet mutat, mint a használt lakásoké, ahol a kereslet csökkent az árak pedig stagnálnak. A lakásépítések és a kereslet felpörgésének hátterében pedig két fontos tényező húzódik meg. Egyrészt a tavalyi év több éves mélypontot jelentett az átadott új lakások szempontjából, tehát a bázis és a viszonyítási pont meglehetősen alacsonyan volt. Másrészt pedig az Otthon Start Program kamattámogatott hitele jelentősen növelte a keresletet és a beruházási kedvet is azokon a helyeken, ahol 1,5 milliós négyzetméterárszint alatt tudnak új lakásokat értékesíteni. “Ahol a vásárlók kedvező hitelfeltételek mellett közel ugyanannyiért tudnak új lakást vásárolni mint használtat, ott egyértelműen súlyponteltolódás tapasztalható az új építésűek irányába. A kereslet ilyen jellegű élénkülése pedig jelentősen növelte a beruházási kedvet is az építési vállalkozók részéről.” - értékelte a folyamatokat az ingatlan.com szakértője.
